SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA
SZABOLCS ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes volt Sallai képviselő úrnak a reagálását itt a túrkevei malommal kapcsolatban hallgatni, hiszen gyakorlatilag ő a mostani kormányt tette felelőssé azért, hogy nem kapott elég pénzt, vagy nem kapott később másik pályázatból pénzt a munka folytatására. Nem vagyok egy Kőműves Kelemen, de ha egy régi, valószínűleg lerobbant épületet fel kell újítani, akkor nem a szoba kimeszelésével kezdem, hanem statikailag megnézem, hogy állóképes maradjon egyáltalán az az épület, és nem egy néhány éven belül összedűlő épületre költök el 16 millió forintot.
Tisztelt Képviselőtársak! A 2007-2013-as fejlesztési ciklusban az utolsó évek hatékony intézkedéseinek köszönhetően sikerült a Magyarországnak járó pénzügyi keretet felhasználni, de ez nem volt mindig problémamentes. Sok támadás érte a magyar közbeszerzési rendszert, sok fejlesztés, mint utólag kiderült, gazdaságilag nem volt indokolható, ami később nagy terhet jelentett az érintetteknek, főleg önkormányzatoknak. A pályázati rendszer és előírások fonáksága miatt az országnak járó EU-s támogatási keret 16 százaléka jutott gazdaságfejlesztésre. Erre engedjék meg, hogy konkrét példát mondjak: Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerülete 680 millió forintot nyert pályázaton Nagytétény városközpontjának rehabilitációjára; ehhez kellett önrészként egy 230-250 milliót a pályázat szerint hozzátenni.
(20.10)
A pályázatban kötelező volt közterületfejlesztési, közösségi és munkahelyteremtési célokat megjelölni. Igen ám, de amíg az első két cél támogatása 85 százalékos, a legfontosabb, a munkahelyteremtésé csak 15 százalékos volt. Ez az adott példában nem okozott problémát, de ott is lehetett volna észszerűbb fejlesztést végrehajtani, és erre nagyon sok példa volt. Elítélhető-e az az önkormányzat, amelyik, mivel nem mindegy, mennyi önrészt kell betennie a fejlesztésbe, de azért megpróbál eredményeket felmutatni, olyan megoldást választ, ami neki kevesebbe kerül? Azonkívül a pályázatok elbírálása is lassú, túl bürokratikus volt. Gyakran előfordult, hogy a pályázatokban szereplő tervezői bekerülési költség az elbírálás és sok esetben a megtámadott közbeszerzési eljárás végére úgy megemelkedett, hogy az már veszélyeztette a projekt megvalósítását.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tekintve, hogy ma Magyarországon a népességfogyás megállítása után vagy mellett a gazdaság fejlesztése a legfontosabb feladat, és annak fényében, hogy a 2020 utáni EU-s források jövője bizonytalan, kérdezem államtitkár urat, mik a közbeszerzési törvény aktuális változásai, és mennyiben segíti a gazdaság fejlesztését, elsősorban a magyar vállalkozások versenyképességét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
