CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy előmozdítsa az Európai Unió és Kazahsztán, és ezáltal Magyarország és Kazahsztán közötti kapcsolatok elmélyítését. Mint az tudható, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatok kereteit jelenleg rögzítő partnerségi és együttműködési megállapodás még 1999-ben lépett életbe. Az azóta eltelt időszakban az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődése nyomán a Kazah Köztársaság a közép-ázsiai térségen belül az Európai Unió első számú partnerévé vált. Erre csak néhány példát említenék. A kazah külkereskedelmi forgalom mintegy 40 százaléka az Európai Unióba irányul. A Kazah Köztársaság az EU piacára exportált olaj mennyiségét tekintve Oroszország és Norvégia után a harmadik legnagyobb exportőr a nem kőolaj-exportáló országok szervezetének tagállamai között.
A kazah gazdaságban felhalmozott külföldi tőke több mint egyharmadát az Európai Unióból érkező befektetések teszik ki. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok dinamikus fejlődése mellett a közép-ázsiai térséget is érintő regionális és globális fejlemények a Kazah Köztársaság aktív regionális és nemzetközi szerepvállalása, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai együttműködésének elmélyülése, az EU és a Kazah Köztársaság között kétoldalú együttműködési keretek újragondolásának igényét erősítették fel közel húsz évvel az eredeti partnerségi együttműködés, megállapodás életbe lépését követően. Az Európai Unió és tagállamai és a Kazah Köztársaság közötti új, megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás aláírására 2015. december 21-én került sor Asztanában. A megállapodás hatálybalépésének feltétele, hogy mindegyik uniós tagállam, így Magyarország is ratifikálja azt.
A megállapodás az Európai Unió Közép-Ázsiával foglalkozó politikai és gazdasági részvétele szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír. A megállapodás a politikai párbeszéd megerősítésével, a számos területre kiterjedő együttműködés fejlesztésével hatékonyabb kapcsolatot alapoz meg az Európai Unió és a Kazah Köztársaság között. Tartalmazza az emberi jogokra, a nemzetközi büntetőbíróságokra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi és könnyű fegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat. Kiterjed a jogi együttműködésre, a jogállamiságra, a terrorizmusra, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre is.
A megállapodás a kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazza, amelyek kedvezőbb szabályozási környezetet teremtenek a Kazah Köztársaságban működő vállalkozások számára, ezáltal gazdasági előnyökhöz juttatva azokat. A megállapodás szerint a felek a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítják egymás részére, és együttműködést irányoznak elő az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és a technológia, valamint a közlekedés területén is.
(13.40)
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy néhány gondolatot szóljak a magyar-kazah kapcsolatokról is. Magyarország az elsők között, 1991. december 26-án ismerte el a Kazah Köztársaság függetlenségét. A közelmúlt eseményeit felidézve 2012 májusában megalakult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Kazah Tagozata, valamint a Kazah-Magyar Üzleti Tanács is. A 2013 novemberében aláírt oktatási, tudományos megállapodás értelmében évente kölcsönösen 45-45 ösztöndíjas hallgatót fogadunk.
A kétoldalú kapcsolatok fejlődését az is jól mutatja, hogy Nazarbajev kazah elnök 2015-ös budapesti látogatása során Orbán Viktor miniszterelnökkel stratégiai tanács felállításáról állapodott meg. A Magyar-Kazah Stratégiai Tanács alakuló ülésére a Magyar-Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság legutóbbi, ötödik ülésének keretében 2016. október 17-én, Asztanában került sor. A 2016. március 31-én alapított Magyar-Kazah Pénzügyi Alap pedig a kazah mezőgazdasági szektorban, úgymint élelmiszergyártás, -feldolgozás és -for-galmazás, állattartás és -feldolgozás, agrárgépek gyártása és forgalmazása, a magyar vállalati szféra számára is perspektivikus ágazatokban tervez tőkebefektetéseket végrehajtani. A 2017-es asztanai világkiállításra Magyarország hivatalos úton is jelezte részvételi szándékát, valamint elkötelezettségét az előkészületekben történő segítségnyújtásra.
A 2015. évi adatok szerint a Kazah Köztársaság Magyarország 58. legfontosabb kereskedelmi partnere. A Független Államok Közössége államait tekintve a 4. helyen áll, Közép-Ázsiában pedig továbbra is a legnagyobb partnerünknek számít. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom a 2016. január és július közötti időszakban 7,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és 101,2 millió dollárt tett ki. Külkereskedelmi többletünk 33,2 millió dollárt tett ki a 2016. január és júliusa közötti időszakban, ezért bízunk benne, hogy a megállapodás további lépést jelent a Kazah Köztársaság és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatainak továbbfejlődésében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
