DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Mielőtt válaszolnék, azt azért érdemes jegyzőkönyvbe venni, hogy a Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan a Magyar Szocialista Párt képviselői sem vesznek részt az Országgyűlés munkájában. Ezt hívják munkakerülésnek.
Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az október 2-i népszavazáson valóban létrejött egy új egység Magyarországért. A baloldal minden cinizmusa és elbagatellizálásra irányuló szándéka ellenére egyértelmű, hogy ez egy olyan közösség, amely nem elsősorban párthovatartozás alapján szerveződik, mert különben hogyan fordulhatna elő, hogy 1 millió emberrel több szavazott nemmel, mint ahányan a kormánypártokat 2014-ben támogatták. Ennek a közösségnek világos az akarata: 3,3 millió ember azt akarja, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. Ez a szándék bármelyik más korábbi népszavazáson kifejezett akaratnál erősebb. Ebből is látszik, hogy egy nemzeti ügyről van szó.
Ez az új nemzeti egység kötelezi a kormányt. A kabinet ezért terjesztett elő alkotmánymódosítást, amelyet ma a tisztelt Ház részletesen is megvitathat. A lényeg az, hogy a jövőben tilos lesz a csoportos betelepítés Magyarországra, nem lehet majd megkerülni az Országgyűlést ebben a kérdésben, nem engedhetünk teret annak, hogy Brüsszel megkerülje a nemzetállamokat. Nemcsak idehaza van azonban cselekvési kényszer. Jól látszik, hogy a brüsszeli intézmények is felgyorsítanák a betelepítési programok végrehajtását. Az Európai Bizottság már a népszavazás előtti napokban is egyértelművé tette, hogy nem vonja vissza a kvótacsomagot. A Bizottság elnöke ezen túl arra szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy tartsák tiszteletben a bevándorlók elosztására vonatkozó brüsszeli döntést, tehát ő is döntésnek nevezte.
Sajnos, az uniós belügyminiszterek múlt heti tanácsülésén is újra voltak olyan uniós politikusok, akik megfenyegették a betelepítést elutasító tagországokat. A hasonló fenyegetések egyébként nemritkán az uniós forrásokkal való zsarolások formájában jelentkeznek. Ezek a kísérletek különösen felháborítóak azért, hogy ha tudjuk, hogy az uniós források nem egyfajta kegyelemadományok, hanem kompenzáció azért, mert megnyitottuk a piacainkat. Az Európai Unió nagyon is jól keres Magyarországon, ezt mindenki tudja. Egyértelmű tehát, hogy a kötelező kvóta nem kerül le a napirendről, ezért érvényt kell szerezni a magyarok akaratának, amelynek következő helyszíne az e heti uniós csúcstalálkozó.
A jó hír az, hogy Brüsszelben Magyarország lesz az egyetlen, amely népszavazással és 3,3 millió ember egységes akaratával tud majd fellépni a kötelező betelepítés ellen. Eddig csak Magyarország kezdeményezett a betelepítés ügyében népszavazást, ez egy fontos dolog. Ha Brüsszel komolyan veszi azokat a demokratikus alapelveket, amelyekre szüntelen hivatkozik, akkor megérti a népszavazás eredményét, és mielőbb visszavonja ezt a kétségkívül elhibázott és veszélyes javaslatot.
Jól látszik már most, hogy a népszavazás nem valaminek a vége, hanem egy történet kezdete. Az októberi referendum ugyanis nemcsak a magyarokról szólt, hanem arról is, hogy milyen Európában szeretnénk élni. Mi egy erős Európát szeretnénk, egy olyan Európát, amely megvédi a közösségeit és épít mindarra, amelyre az Unió alapító atyái építettek.
Hosszú politikai küzdelemre számítunk, és éppen ezért azt reméljük, hogy az itt ülő ellenzéki pártok is félre tudják tenni nyers pártpolitikai megfontolásaikat, és magukra nézve is kötelezőnek tekintik a népszavazás 98 százalékos többségét. Ha nem teszik, akkor már jól tudjuk, hogy mi lesz az egyik tétje a 2018-as választásoknak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
