DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindnyájan megköszönhetjük annak a 3,3 millió embernek, aki a tegnapi napon elment a szavazóurnákhoz, és a kormány által feltett kérdésre a kormány által kért választ is adta: nemet mondott arra, hogy elvegyék Magyarország önrendelkezési jogának egy részét, és úgy vegyék el, hogy erre törvényes alapjuk valójában nincs. Nemet mondott arra, hogy Európa népességét, összetételét nagyon rövid időn belül, nagyon nagy mértékben megváltoztassák. Nemet mondott arra, hogy Európában és Magyarországon is növekedjen a terrorfenyegetettség. Nemet mondott arra, hogy romoljon a közbiztonság. Nemet mondott arra, hogy Európa számára egy bizonytalan és valószínűleg gazdasági visszaesést is eredményező korszak kezdődjön azzal, hogy párhuzamos társadalmak alakulnak ki a nagyobb városokban, és ne az a stabil és növekedésre épülő jövőképe legyen Európának, mint amit mi szerettünk volna akkor, amikor 2004. május 1-jén beléptünk az Európai Unióba. És többen mondtak nemet erre az elhibázott irányra tegnap, mint amennyien 2004. május 1-jét megelőzően a népszavazáson az európai uniós csatlakozásra szavaztak. Tehát senkinek a legitimációval kapcsolatban nem lehet felvetése.
Akinek mégis ilyen felvetése van, aki itt, a parlamentben vagy a parlamenten kívül is arra hivatkozik, hogy nem legitim az a törvényalkotási sorozat, amelybe az Országgyűlés kezd, az nyilvánvalóan csak Brüsszel érdekeit akarja kiszolgálni. Hiszen hogyan lehetséges az, hogy nekik az legitim, amit páran ott, Brüsszelben összeülve, egy senki által meg nem választott testületben kitalálnak, és kötelező elosztási mechanizmusként létrehoznak? Ez nekik legitim, de az, hogy 3 millió 300 ezer ember ennek ellentmond Magyarországon, az nem legitim. (Kunhalmi Ágnes: Lépjünk ki?) És hogy a magyar kormány ennek a 3 millió 300 ezer embernek a véleményét (Kunhalmi Ágnes: Lépjünk ki az Unióból?) meghallgatja és törvényalkotásba kezd, az sem legitim számukra.
Természetesen a kormányzat megtehette volna, hogy bármikor ilyesfajta törvényeket elfogad itt a parlamentben, de úgy gondoltuk, hogy először kérdezzük meg az embereket, és aki eljön és elmondja a véleményét, az mutassa meg az irányt, hogy melyik irányba menjen a kormányzat. Ezt az irányt 92 százalékban, egyértelműen kijelölték a választók.
Elfogadhatatlan számunkra, ha valaki ezt a 3 millió 300 ezer embert alsóbbrendűnek tartja, az ő véleményüket másodlagosnak tartja ahhoz képest (Kunhalmi Ágnes: Csak megtévesztettek! Megtévesztettek! Plakátkampány…), hogy egypár ember Brüsszelben mit vár el tőlük. Jól látszik, hogy kiki a saját legitimitását honnan eredezteti, honnan szeretne támogatást kapni a saját hatalomra kerüléséhez: 3 millió 300 ezer embertől vagy inkább pár brüsszeli vezetőtől.
De ez le is leplezte az ellenzéki pártokat 2018-ra is, mindegyiket, amelyik a tegnapi felhatalmazás legitimációját kétségbe vonja, hiszen ők ezzel azt készítik elő, hogy 2018-tól ezeket a törvényeket akár el is törölhessék akkor, ha kormányra kerülnek, ha ilyen megrendelés érkezik Brüsszelből. (Kunhalmi Ágnes: Ti meg a brüsszeli pénzeket ellopjátok…)
És tudjuk, hogy a szocialisták szeretik a brüsszeli igényeket kielégíteni. 2008-ban jött egy igény, hogy vegyék el a 13. havi nyugdíjat. (Közbeszólások az LMP és az MSZP padsoraiból.) Név szerinti szavazással felálltak, és itt mindnyájan megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét. Most persze azt mondják, hogy miért nem lehet nagyobb mértékben emelni a nyugdíjakat. Akkor persze nem fájt nekik az, hogy csökkentették a nyugdíjak értékét.
Jött a következő megrendelés Brüsszelből 2008-ban. (Gőgös Zoltán: Beteg vagy!) Akkor sem a magyar választókat választották, nem az orvosokat, nem az ápolókat, nem a rendőröket, nem a közszférában dolgozókat, hanem tőlük is elvettek egyhavi bért. Akkor ez a 8 százalékos bércsökkentés fontos volt számukra, és ezt a brüsszeli megrendelést röviden és gyorsan teljesítették. Ez egy torz demokráciafelfogás, hogyha valakik nem a népszavazásból, nem a népből eredeztetik a hatalmukat, hanem egy más hatalmi központból, amely az ország határain kívül van.
Azt viszont fontosnak tartom megjegyezni a képviselő úr felszólalására is reagálva, hogy minden olyan ember számára, aki valódi segítségre szorul, akinek valóban segíteni kell, megadjuk ezt.
Én is hadd idézzem, ha nem is Ferenc pápának, de az általa küldött Pietro Parolin bíboros államtitkárnak a szeptember 19-ei, New Yorkban, az ENSZ közgyűlésen mondott szavait, amelyekben egyrészről bizonyos társadalmak aggodalmát jogosnak nevezte a mostani helyzet kapcsán, és megkülönböztette utána a védelemre szoruló valódi menekülteket, illetőleg a migránsokat, akiknek a jogait tiszteletben kell tartani - nyilván mindemellett kötelezettségeik is vannak. Tehát ugyanazt a retorikát alkalmazta, mint amit mi Magyarországon másfél éve alkalmazunk: külön vannak a menekültek és mások, a bevándorlók.
És még egy fontos mondatot hadd idézzek, amit az ENSZ-ben mondott el a Szentszék államtitkára. Minden embernek joga van szülőföldjén élni, és a Szentszék felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy a migrációs jelenséget kiváltó okok megoldásán dolgozzanak.
A nemzetek és nemzetközi szervezetek, valamint humanitárius szervezetek összefogását szorgalmazta, és felajánlotta a vallási alapú szervezetek hathatós közreműködését is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Nem mondott tehát mást, mint amit mi mondunk: ezt a problémát, ezt a helyzetet a szülőföldön kell kezelni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
