DR. ÓNODI
DR. ÓNODI
DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a lehetőséget. Azért csak zárszóban szeretnék reagálni, mert önök nagyon jól tudják, hogy 26-án lesz egy vitanapunk, amikor egész nap lehet engem vegzálni mindenféle kérdésekkel. (Közbeszólások.) Én úgy tudom, hogy 26-án lesz. Ha ez esetleg új információ, akkor elnézést kérek, de én így tudom. Azt kérem, hogy mindenki készüljön fel akkorra a kérdéseivel, és igyekszem majd azokra reagálni. Éppen ezért a mai nap folyamán, nehogy legyen mit megint megkérdezni, csak azokra reagálnék, amelyek jogszabályt érintő felvetések voltak.
Az OEP kapcsán köszönöm az aggódást. Mindenképpen azon leszünk, hogy az OEP funkcionalitása az egészségügyi államtitkárság kezében maradjon, és ne kerüljön át más szervezethez. Ez az egészségügyi államtitkárság véleménye, de hangsúlyozom, ez kormánydöntés lesz.
Kezdjük a krónikus osztályokkal, hiszen ebben a jogszabályban ezt érintenem kell, ezt megígértem. Nem tudom, emlékeznek-e rá, én 2007. április 1-jén a Kenézy Kórház ajtajában álltam, és egy törvényben lett levágva a kórház ágyszáma, ami azt jelentette, hogy egyetlenegy szabályozással kellett több száz kórház életét megváltoztatni. Én azt állítom önöknek, hogy ez akkor nem működött rendesen. Azért kell egy ilyen felhatalmazó rendelkezés, hogy két és fél év alatt egyenként minden intézményt megvizsgálva megnézzük, hogyan lehet ezt a fajta ellátást kivezetni a rendszerből. Tudniuk kell, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ráadásul az OECD-n belül, ez még tágabb fogalom, ahol az elmúlt 13 évben nem csökkentek, hanem növekedtek a kórházban töltött napok számai. Ez azért van így, mert a krónikus ellátás fogalma csak Magyarországon létezik. Ezt nem az E-Alapból kell finanszírozni, ezt nem az egészségügyből kell finanszírozni, ez szociális forma.
(20.00)
Nyilván nem arról van szó, hogy ott nem lesz majd orvos vagy nem lesz majd szakápoló. Nyilván lesz ott is, azonban annak a terheit nem az E-Alapnak kell viselnie, hanem a szociális alapból kell finanszírozni.
Kaptunk megint egy-két… Erre hadd térjek ki, mert ez egy teljesen téves dolog, a költségvetés kérdésköre. A gyógyító-megelőző kassza, és kérem, nézzék meg az OEP honlapját, az elmúlt hat évben minden évben növekedett. Nem csökkent, hanem növekedett. Amikor azt mondják, hogy ebből kivonás történt, akkor finoman fogalmazva ez nem fedi a valóságot. Tehát a vitanapra egy másik érvet kéne hozni, mert ez sajnos nem fedi a valóságot.
Gyermekorvosi átlagéletkor. Ugyan nem téma, de beírtam. Az a helyzet, hogy ez nem magyar sajátosság. Ha ránéznek a németországi honlapokra, ott ugyanez a helyzet, igenis növekszik az átlagéletkora minden európai orvospopulációnak. Hadd mondjam el, hogy itt azért voltak lépések. Azzal, hogy a magyar kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy mind a praxisvásárláshoz, mind a letelepedéshez lehetett igénybe venni forrásokat, az elmúlt öt hónapban már nem növekszik az üres, a tartósan üres helyek száma, hanem stagnál. Ez azt jelenti, hogy valami történt. Igaz, hogy nem elég, viszont szeretnénk 2017-ben megduplázni azt a forrást, amit erre költhetünk.
Spermadonáció. Megint úgy érzem, hogy, hogy is mondjam csak, önök is tudják nagyon jól, hogy volt egy gond a külföldi spermák behozatalával. Valamilyen szabályozást kellett alkotnunk. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen szükséges volt. Attól, hogy éppen egy aktuális lobbinak mi az érdeke, amit esetleg itt a parlamentben fel kell olvasni, hadd tekintsek el. Tény és való, szeretnénk megemelni az IVF-ben, tehát az in vitro fertilizációban részt vevők számát, azonban ezt egy csomagban képzeljük el, hiszen lesz egy hbcs-revízió a fekvőbeteg-ellátásban, és ennek keretén belül szeretnénk újraosztani a forrásokat. Ez meg fog történni még ebben az évben, úgy, ahogy ígértem.
Minimumrendelet. Benne van a nevében, az nem törvény, az egy rendeleti forma, ezen jelenleg is dolgozik az OTH, és most folynak a felkérések a különböző szakmai grémiumok részére, hogy ezeket véleményezzék. Azt szeretnénk, hogy a minimumrendeletben megjelenő jogforrások a szakma támogatását élvezzék. Mi nem szeretnénk hatalmi eszközöket használni, azt szeretnénk, hogyha ez egy széles bázison alapuló rendelet lenne.
Szuperkórház. Szeretném önöket arról biztosítani, hogy nem egy kórházban gondolkozunk. Amit elmondtam, az nem egy lózung volt, hanem teljesen komolyan gondoljuk. Szeretnénk azt megnézni, miután a TIOP-os források lezárultak, és ezzel a vidék megújult, mit kell tennünk ahhoz, hogy a központi régió lakossága ugyanazt a „luxust” élvezhesse, amit a vidéken megújult kórházak sok helyen biztosítanak. Érdemes lemenni, legutoljára Kaposváron voltam, szerintem értik, hogy mire gondolok, ha oda elmennek és megnézik.
Ez a bizonyos 36. §, erre volt egy konkrét kérdés, a 30 nap kontra 15 nap elrendelési idő. Az a helyzet, hogy a 30 napot azért kérték az érdekvédők, mert nem tudták betartatni sem a munkavállalói, sem a munkáltatói oldal részéről. Ezért egy olyan kompromisszum született, amit viszont nekünk lesz lehetőségünk, hiszen fenntartók vagyunk a kórházaknál, számonkérni mind a munkáltatók oldaláról, mind pedig a munkavállalók oldaláról. Látták az egészségügyet, annak semmi értelme nincs, hogy egy kockás füzetbe írogatják egymást fel, majd húzogatják egymást le a lapról. Azt gondolom, ez olyan szabályozás, amely már számonkérhető lesz a felek részéről.
És a slágertémánk, az elektromos cigaretta. Még egyszer, tisztelt képviselők. Az a szakmai álláspontunk, hogy az elektromos cigaretta nem leszokást segítő, hanem rászokást segítő eszköz. Nincsen olyan tanulmány sehol, amivel azt lehetne bizonyítani, hogy segített a leszokásban.
Sőt, az a helyzet, hogy a benne levő pára tartalmaz karcinogén anyagokat; ráadásul, miután a forgalmazás során rengeteg gyártó és rengetegféle termék lép fel, sajnos néha ötvenszeres különbség is van hatóanyagban. Emlékezzenek vissza, hogy mi volt a cigaretta kapcsán! Harminc évnek kellett eltelnie, mire az egészségügyi szakma az igazát véd-ve el tudta érni azt, hogy a dohánytermékeket végre korlátozhassuk. Eközben hány embernek kellett meghalnia? Azt gondolom, nem kéne várnunk megint harminc évet azzal, hogy ugyanezt bizonyít-hassuk.
Mentősök. Arról szeretném biztosítani, hogy mindenképpen a mentősök kapcsán szeretnénk egy külön programmal előállni. Azt gondoljuk, hogy vissza kell adni a mentésnek a respektjét, és ennek kapcsán felül fogunk vizsgálni minden olyan körülményt, ami őket érinti, legyen az akár bér, vagy akár munkakörülmény. Erről egy külön programmal fogok a kormány elé állni. Azt gondolom, hogy a sürgősségi betegellátás egyik legfontosabb eleme az, hogy a mentősök helyzetét rendezzük.
Összefoglalva, arra szeretném önöket kérni, hogy attól függetlenül, hogy ma elmondták a véleményüket, a törvényt támogassák, mert minden olyan elem benne van, amit egyébként életszagúan a velünk tárgyaló felek kértek. A törvénycsomag nagy többsége nem az államtitkárság kezdeményezése, hanem az államtitkársággal tárgyaló felek kezdeményezték. Én úgy érzem, hogy ha nemmel szavaznak, ellenük szavaznak. Úgyhogy köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
