DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN,
DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvénnyel kapcsolatos általános véleményem majd a következő etapban kívánom elmondani, amikor a záróvita során szót kérek. Most kifejezetten a Törvényalkotási bizottságban elhangzottakat szeretném ismertetni a tisztelt Országgyűlés előtt.
Két módosító indítványt terjesztettem a bizottság elé. Az egyik az információs rendszer közös használatával kapcsolatos aggodalmaimat küszöbölte volna ki, hiszen szerepel a törvényjavaslatban egy ilyen rendelkezés. A másik törvénymódosító javaslat, illetve ehhez a javaslathoz benyújtott módosítás pedig arról szólt, hogy postai szolgáltatások ne kerüljenek a pénzügyi intézményekhez. Ahogy hallhattuk, államtitkár asszony itt a parlamentben is megerősítette, hogy itt elsősorban a takarékszövetkezetek jönnek szóba. Felvetődött az a kérdés - ha jól emlékszem, Csepreghy államtitkár úr volt ott a Törvényalkotási bizottságban - a részemről, hogy miért a posta költözik a takarékszövetkezetekbe, és miért nem a pénzügyi szolgáltatások költöznek a postára. Csepreghy Nándor államtitkár úr azt mondta, hogy azért nem, mert a Posta nem jogosult pénzügyi tevékenység folytatására.
Most is szeretném megerősíteni - bár a Törvényalkotási bizottságban benyújtott módosító javaslatom indoklásában ez szerepelt már, ezért is hivatkozom most rá -, hogy a pénzügyi intézmények sem lesznek jogosultak postai szolgáltatás ellátására e törvénymódosítás alapján, hiszen nagyon komoly koherenciazavar lép fel a jogszabályok között.
A postatörvény módosítása szerint a 27/A. §-sal egészül ki a postatörvény, amely azt mondja ki, hogy az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a 10 ezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk-for-gal-mazást s a többi végez.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály 4. pontjának 7. szakasza szabályozza azt, hogy a pénzügyi intézmény milyen üzletszerű szolgáltatásokat nyújthat a pénzügyi szolgáltatásain kívül kizárólag. Ebben a taxatív felsorolásban, amelyik a)-tól n) pontig tart - most nem fogom felsorolni -, nem szerepel a postai szolgáltatás. A pénzügyi hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény természetesen ad erre lehetőséget, hogyha törvény másképp nem rendelkezik.
Azt gondolom, itt jogalkotási hiba történt a minisztérium és az előterjesztő részéről, mert amíg a postatörvény módosítása szerződést ír, hogy szerződés alapján láthat el postai szolgáltatást, ez nem szerepel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, tehát hiába fogadja el holnap a tisztelt Országgyűlés ezt a módosító javaslatot, pénzügyi intézmények a pénzügyi tevékenységen kívül nem folytathatnak üzletszerű tevékenységként postai szolgáltatást. Tehát a postatörvényben kifejezetten expressis verbis ki kellett volna mondani, hogy törvény alapján a pénzügyi intézmények folytathatnak postai szolgáltatást, de erre nem került sor, hanem a jogszabály szerződést ír, ezt pedig a hitelintézeti törvény kizárja.
Éppen ezért kérem az előterjesztőket, fontolják meg, hogy visszavonják ezt a törvényjavaslatot, vagy javítsák ki ezt a kodifikációs hibát. Arra szeretném itt az Országgyűlés előtt is felhívni a pénzintézetek és kifejezetten a takarékszövetkezetek figyelmét - amelyek kiemeltek ebben a történetben -, hogy nem folytathatnak postai szolgáltatásra irányuló tevékenységet.
A Törvényalkotási bizottság ülésén ezenkívül felmerült a Posta közérdekű adatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezése. Szerencsére Péterfalvy Attila is részt vett ezen a bizottsági ülésen, ahol aztán kaptam választ a feltett kérdésemre, hiszen a Posta, a Posta vagyonkezelője és a Posta részbeni tulajdonában lévő Díjbeszedő Holding Zrt. összességében 76,5 millió forintot követel tőlem közérdekű adatok kiadása ellenében. Péterfalvy Attila megnyugtatott, hogy nincs jogszabályi felhatalmazása sem a Postának, sem a vagyonkezelőnek, sem a Díjbeszedő Holding Zrt.-nek, hogy tőlem ilyen pénzt követeljen. Egyedül az adathordozó áfamentes költségét kérheti tőlem, amibe beletartozik az, amire az elektronikus adatokat rá lehet tenni, illetve a papír.
Én viszont sem elektronikusadat-hordozót, sem papírt nem jelöltem meg az igényemben, hanem elektronikus úton kértem megküldeni az általam kért adatokat. Természetesen folytatni fogom a harcot a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében. Láthatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Banknál milyen disznóságok derültek ki. Az, amit a Posta művel, hogy közel 80 millió forintot követel tőlem, számomra egy megerősítés, hogy valószínűleg ott is olyan ügyleteket próbálnak a közvélemény elől eltitkolni, ami közérdeklődésre tarthat számot, és bármilyen más eljárásnak is az alapja lehet.
Ezért nem támogatjuk a törvényjavaslatot, és kérem az előterjesztőt, hogy e miatt a koherenciazavar miatt fontolja meg a jogszabály visszavonását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
