BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet. Ez az idézet az Alaptörvényből való, amelyet 2011-ben fogadtak el, mint ahogy az új munka törvénykönyvét is. Mai interpellációm arról szól, hogy a két törvény mennyire nincs összhangban, mennyire családellenes az új munka törvénykönyve. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Úgy van!)
2009-ben kezdték el bevezetni a hazánkban tevékenykedő nagyobb cégek, gyárak az úgynevezett munkaidőkeretet, természetesen először csak néhány részlegen, hogy teszteljék azt. Ez azt jelentette, hogy ha adott hónapban 8 hétvégi nap volt, 4 szombat, 4 vasárnap, akkor ebből 6 napon, 3 szombat és 3 vasárnap délelőtt, délután, éjszaka kellett munkát végezni. A családellenes munkaidőkeretet a céges lobbinak 2012-ben sikerült törvénybe iktatnia, többek között KDNP-s képviselők javaslatára; innentől kezdve aztán már csak a szakszervezetek erején múlt, hogy hol került bevezetésre ez a foglalkoztatási modell.
Érdemes kiemelni, hogy Ausztriában, Őrvidéken, ahol a szakszervezeti támogatás 70 százalékos, még nem tudtak a szombati napból hétköznapot csinálni, de hazánkban, ahol a jellemző szakszervezeti támogatás 20 százalék körül mozog, már elterjedt ez a foglalkoztatási módszer. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!) Az ingyen-hétvégéztetés legnépszerűbb formája 2016-ra több cégnél az 5/2-es modell lett, melynek lényege a szombati munkavégzés egy hétköznapi pihenővel. Ezt a dolgozók elsöprő többsége elutasítja. A lepihentetéses műszakmodellt általában nem egyszerre vezetik be, hanem mindig megvárják, hogy a részlegen elcsituljanak az indulatok, majd jöhet a következő részleg. A cégek vezetői szinte mindig a törvényre hivatkoznak.
Tisztelt Államtitkár Úr! 600 ezerre teszik azok számát, akik elhagyták az országot, többségében képzett fiatal munkaerőről van szó. A kormány szerint ők kalandvágyból mentek el. Mindeközben az önök által meghirdetett „Gyere haza, fiatal!” program annyira sikeres volt, hogy már az alapítója is külföldön dolgozik. A betegséget jobb megelőzni, mint kezelni. Ha a cégek a fiatalok körében csúcsra járatják a munkaidőkeret, a nyugati országok fognak profitálni a jól képzett, jól terhelhető, fiatal magyar munkaerőből, itthon meg készíthetik a törvényt a nyugdíjkorhatár emeléséről, tovább stresszelve a munkavállalót.
Annak a melósnak, aki éjszakás, és bemegy hétfőn, kedden dolgozni, szerdán otthon marad, majd csütörtökön, pénteken, szombaton is éjszakázik, annak a bioritmusát jobban megbolondítani már nem lehet. Azokról már nem is beszélek, akiknek két éjszakás hét jut az adott hónapban - ők vasárnap reggel lefekszenek, majd délben felkelnek azzal, hogy jövő héten lesz egy teljes vasárnapjuk.
Az elmondottakat figyelembe véve látható, hogy a munka törvénykönyve nincs összhangban az Alaptörvénnyel, hiszen nem biztosítja a feltételeket az abban megfogalmazott elvek és a harmonikus családi élet számára. Várom az államtitkár úr érdemi válaszát az alábbi kérdésekre. Mikor lesz végre a munka törvénykönyve is család- és nemzetbarát, mint amilyen állítólag a jelenlegi kormány?
(15.40)
Várhatók-e érdemi egyeztetések a felsorolt problémákkal kapcsolatban a szakszervezetekkel és más érintettekkel? Várom érdemi válaszát, államtitkár úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
