CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A vasárnapi munkavégzés többnyire a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatások teljesítését, illetve a gazdaság működőképességének biztosítását szolgálja. A munka törvénykönyve ennek érdekében szabályozza, hogy vasárnap mely esetekben lehet munkát végezni, és a munka végzéséért milyen díjazás jár.
A garanciák érvényesülése érdekében azonban vasárnap csak olyan tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók, amelyek végzése vagy közérdeket szolgál, vagy a munkáltató rendeltetésszerű működése szempontjából objektíve szükséges. Ez a rendező elv egységesen érvényesül a szabályozásban, azaz egyes munkavállalói csoportok között nincsen különbségtétel a törvényben.
Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt négy év vizsgálata alapján a vasárnap foglalkoztatottak száma a nemzetgazdaságban folyamatosan, trendszerűen csökken, ahogy az egy napirend előtti felvetés kapcsán el is hangzott. Ezen túlmenően a munkaügyi ellenőrzés kiemelten, folyamatosan figyelemmel kíséri azokat az ágazatokat, szektorokat, ahol az ellenőrzési tapasztalatok alapján gyakoribbak a jogsértések. Az interpelláció tárgyához kapcsolódóan a gép- és feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben, ahol a több műszakos, munkaidőkeretben történő foglalkoztatás a legjellemzőbb, az ellenőrzések az összes ellenőrzött munkáltató közel harmadát, pontosan 31,5 százalékát, az összes foglalkoztatott 42,5 százalékát érintették.
A magyar szabályozás a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésről a kiskereskedelemben és annak ellentételezéséről nem tér el az európai uniós trendektől. Az Európai Unió tagállamainak jelentős részében engedélyezett a vasárnapi nyitvatartás, például Lengyelországban, Svédországban vagy Szlovákiában, a másik részénél a vasárnapi nyitvatartás rugalmas korlátozása érvényesül, ilyen például az Egyesült Királyság vagy Franciaország, Görögország, Németország. A vasárnapi nyitvatartás szigorúbb korlátozása kismértékben jellemző az Európai Unióban, egyet tudnék megemlíteni példaként, Ausztriát.
A magyar szabályozás szerint az 50 százalékos vasárnapi bérpótlék mind a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál, mind a több műszakos tevékenység esetén biztosított, tehát kapnak ellentételezést azok a munkavállalók, akik vasárnap, hétvégén dolgoznak.
Megjegyzem továbbá, hogy az interpellációban foglalt adat nagyságát az országot elhagyó munkaerőről semmi sem támasztja alá. Szeretném pontosítani, és sokszor elhangzott már itt a parlamentben, hogy az Egyesült Királyságban a brit statisztikai hivatal 2014-es adatai szerint körülbelül 55 ezer Magyarországon született személy dolgozik. Ez valamivel növekedett az elmúlt évben természetesen, ezt ön is gondolja, és akár viszonválaszában fel is hányhatja ezt, de nem olyan nagyságrendű az a szám, mint amit ön megemlített. A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint Németországban a magyar munkavállalók száma 2015 szeptemberében 83 ezer fő körül volt. Az osztrák minisztérium által közzétett adatok alapján ez Ausztriában 73 ezer fő, de 60-70 százalékuk napi ingázással jár munkába, tehát nem életvitelszerűen tartózkodik Ausztriában.
És meg kell mondani, ki kell emelni azt is, hogy az elmúlt időszakban a kint dolgozó magyar állampolgárok visszaáramlása jelentős mértékben, trendszerűen megnőtt. Egyébként, ha a külföldről hazatérő munkavállalókról beszélünk, sok esetben tapasztalhatjuk azt, hogy ott aztán tényleg csúcsra járatják a külföldön így-úgy foglalkoztatott munkavállalók munkaidejét. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Kérem, tájékozódjon e tekintetben is.
Azt hiszem, minden kérdésére válaszoltam, úgyhogy kérem önt (Az elnök ismét csenget.), fogadja el válaszomat. Egyébként megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
