DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, ezen a területen is, a rászorultság területén is a legjobb a megelőzés, mint minden más területen is. Ezért fontos azt látnunk, hogy az Európai Unió és az OECD-országok között is mindenképpen kimagaslóan az elsők között vagyunk abban az arányban, hogy miképpen emelkedett a minimálbér összege. Ez Magyarországon hat év alatt 51 százalék, tehát több mint másfélszeresére nőtt a minimálbér. Mindamellett, hogy a foglalkoztatottság szintje is érezhetően emelkedett, csak mondjuk, az előző év hasonló időszakához képest 145 ezerrel dolgoznak többen, ez már abban a tekintetben, hogy hogyan tudjuk megelőzni azt, hogy valaki rászoruló legyen, azt hiszem, egy fontos eredmény.
2015. március 1-jén lépett hatályba az új rendszer, az új szociális támogatási rendszer, ami átláthatóbbá tette a szociális célra fordított költségeket. Egyértelmű helyzet alakult ki, hiszen a jövedelemkompenzáló támogatásokat az állam közvetlenül a járási hivatalokon keresztül automatikusan biztosítja mindenkinek, amíg az egyéni mérlegelést jobban igénylő kiadáskompenzáló támogatásokat az önkormányzatok folyósítják, és mindehhez egy eléggé jelentős, 25-30 milliárd forintos pluszalapot is kaptak, és ebből tudják a települési támogatásokat folyósítani.
A jövő évi költségvetés elfogadásával, ha ez megtörténik a jövő héten, 2017. január 1-jétől az időskorúak járadéka 5 százalékkal emelkedni fog, és szintén az ápolási díj mértéke is emelkedni fog. Az alap és az emelt összegű ellátás mellett egy különleges új formát, a kiemelt összegű ellátást létrehoztuk pár évvel ezelőtt, így a korábban még huszonegynéhányezer forint környékén mozgó ellátások közül, aki a kiemelt ellátási díjban részesül, annak esetében akár 55 800 forint is lehet ez az ápolási díj, ha valaki hozzátartozóját, közeli hozzátartozóját otthonában ápolja.
A házi segítségnyújtás átalakításával szintén a rászorulók számára fontos segítséget tudunk nyújtani, hiszen különválasztottuk azt az ápolást, azt a segítséget, ami szaktudást igényel és azt, amelyik különösebb szaktudás nélkül házi segítségnyújtásként ellátható. Tehát az egyikhez valamiféle egészségügyi tudásra, szociális ismeretre szükség van. A másikat viszont, ami egy hétköznapi ember számára is könnyebben teljesíthető, a ház körüli teendőkben vagy sétálásban nyilvánul meg, amihez nem kellett külön végzettséggel rendelkező szakember, másfajta típusban, a házi segítségnyújtásnak ebben az egyszerűbb formájában lehet igényelni.
Igyekezetünk a szociális ágazatban dolgozók bérét is a gazdaság teljesítményének függvényében emelni. 2014-ben egy ágazati bérpótlék került bevezetésre, tavaly egy kiegészítése mindennek, és a jövő évi költségvetésben pedig szintén szerepel többmilliárdos többlet, amit a szociális ágazatban bérfejlesztésre tudunk fordítani. A jövő esztendő az, amikor akár az egészségi állapotuk miatt rászorulók, akár a szociális helyzetük miatt rászorulókkal foglalkozók esetében béremelés valósul meg, hiszen mind a szociális területen, mind az egészségügy területén béremelésre lehet számítani az ott dolgozók tekintetében.
Ha megnézzük a kisgyermekek étkeztetését, az ingyenes gyermekétkeztetést, itt az egyik leglátványosabb az előrelépés, hiszen a korábbi 98 ezer gyermek helyett most már 318 ezer óvodás- és bölcsődéskorú kisgyermek kap naponta többször ingyenesen enni. Szintén kiterjesztettük az ingyenesen étkezők körét a gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vett gyermekekre és az utógondozói ellátott fiatal felnőttekre is, amennyiben természetesen iskolába járnak. Mindamellett a szünidei gyermekétkeztetést a nyári szünetről kiterjesztettük a másik három, a téli, tavaszi és őszi szünetre is, így a 2017-es költségvetésben rekordmagas, 6,6 vagy inkább azt mondom, 6,7 milliárd forint az az összeg, amit szünidei gyermekétkeztetésre fordítunk.
Fontos volt a nyugdíjak értékállóságának megőrzése. Ezt 2010-ben ez a kormány a programjában vállalta, nemcsak hogy ezt sikerült teljesítenünk, de túl is teljesítettük, hiszen a 21,1 százalékos nyugdíjemelés a nyugdíjak vásárlóértékében 8,4 százalékos emelkedést, egyhavi emelkedést jelentett. Ehhez járul hozzá a jövő évi adótörvényekben az áfacsökkentés, ami további 35-40 ezer forintos megtakarítást jelent a kiadásukban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
