HISZÉKENY DEZSŐ,
HISZÉKENY DEZSŐ,
HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Előterjesztő Urak! Nem először tárgyalunk erről a témáról, ha jól számolom, akkor harmadszor foglalkozik ezzel a Magyar Országgyűlés, ami önmagában is különlegesség, hiszen ilyen témával jellemzően nem szoktak nemzeti parlamentek foglalkozni, de ilyenkor adódna az a lehetőség, hogy ha már ilyen sokadszor foglalkozunk ezzel a témával, akkor talán rutinjellegűvé válhatna ez az ügy.
Őszintén szólva, igyekeztem ezt nem rutinügyként kezelni, és ezért kicsit mélyebben is beleástam magam. Mielőtt erre rátérnék, azt gondolom, fontos az, hogy kicsit felidézzük azt, hogy az eredeti törvényjavaslat miről szólt. Úgy lehetne legrövidebben megfogalmazni, hogy egy különleges jogrendet kért és kapott a kormány 2015-ben a parlamenttől. Ez a különleges jogrend az általa kért és meghatározott ingatlanokra vonatkozott. Felidézném, hogy pontosan mit jelent ez a különleges jogrend az adott ingatlanok esetében; a teljesség igénye nélkül és nem kifejezetten jogászi nyelven megfogalmazva, azért, hogy talán mindenki számára így érthetőbbé váljon.
Az egyik az, hogy a lebonyolítót kivonja a közbeszerzési törvények hatálya alól, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásról beszélünk ebben az esetben, nem kell hozzá miniszteri engedély, és a közbeszerzéseket felügyelő minisztert is kivonja abból a körből, aki ellenőrizheti ezeket a közbeszerzéseket, tehát gyakorlatilag ellenőrzés nélkül zajlanak ezek a közbeszerzések. Ennek az ügyintézési határideje egyébként egy nap. Ezért említettem azt, hogy ez egy különleges, mondhatni azt, extrém jogrend, amiről ezeknek az ingatlanoknak az esetében beszélhetünk. Tulajdonképpen a parlament megértette azt a problémát, hogy rendkívül rövid idő áll rendelkezésre, és ez a különleges helyzet különleges intézkedéseket kíván, ezért ezt a parlament elfogadta.
Túl ezen még mik azok az érdekességek, amelyek erre a jogrendre vonatkoznak? A megjelölt ingatlanok esetében a parkolásra, fakivágásra, árvízvédelemre vonatkozó jogszabályokat nem kell figyelembe vennie a lebonyolítónak, az építtetőnek. Azt hiszem, azért ez sem mindennapos történet. Bontás, földmunka, mélyalapozás esetében építési engedély nélkül végezhető ez a tevékenység. Az árvízvédelmi mű nem része az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásnak.
Minden közigazgatási eljárás határideje 5 nap. Ideiglenes lelátóra nem kell engedélyt kérni, az országos tűzvédelmi szabályzat nem vonatkozik erre. A toronyugrás miatt nem kell a tulajdonos engedélyét kérni annak a helyszínéhez, és nem kell figyelemmel lenni a helyszín esetében a világörökség-védelmi és természetvédelmi, a vízi közlekedésre vonatkozó jogszabályokra, törvényekre. A Dunán hajózási zárlat rendelhető el. A kijelölt ingatlanokra földhasználati jog vagy pedig kisajátítás rendelhető el.
És még egy érdekessége van ennek a törvénynek, amit 2015-ben fogadtak el. A kihirdetés napján életbe lépett, ugyanakkor nincs meghatározva az, hogy meddig terjed ki a törvény hatálya. Érdekesség még e tekintetben az, hogy 2015-ben újabb módosítások születtek, a CXVII. és a CXXXVI. számú törvények, és összességében 88 ingatlanra jegyezték be ezt a különleges jogrendet, amiről eddig csak úgy érzékeltetően beszéltem.
Azt gondolom, hogy az előterjesztő által az előbbiekben említett bizalomkérés valóban fontos dolog, hiszen egy ilyen, teljesen egyedülálló, példa nélküli jogkör biztosítása feltétlen bizalmat követel. Gondolom, ezt azért tették meg, hogy a cél minél előbb megvalósulhasson, és 2017-ben itt valóban - közismert nevén - eredményes vizes vb bonyolódhasson le. Az tény, hogy eddig háromszor foglalkozott ezzel az Országgyűlés. Azt gondolom, ez maga azt is bizonyítja, hogy messze nem ideális ennek a projektnek az előkészítése, hiszen ha egy parlamentnek, egy Országgyűlésnek háromszor kell foglalkoznia egy beruházással, az nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy egyszer leültek, végiggondolták, és utána összegyűjtve valamennyi problémát, idehozták az Országgyűlés elé.
(15.00)
Tehát mindvégig megértőek voltunk. Nézzük meg, hogy most mi az a módosító javaslat, amelyet képviselőtársam a Fidesz frakcióvezetőjével közösen jegyezve idehozott a tisztelt Ház elé.
Most azzal álltak elő kérésként vagy javaslatként, hogy valamennyi hatósági eljárásra kérik kiterjeszteni azt a jogkört, ami eddig a közigazgatási eljárásokra vonatkozott. Tisztelt Előterjesztő Úr! Azt gondolom, hogy ez csak egy elírás lehet. Valószínűleg ide „közigazgatási” eljárást akartak írni, hiszen a hatósági eljárások annyival szélesebb kört jelentenek, hogy nem feltételezem azt, hogy valóban ezt szeretnék kérni. Gondoljon bele, ez azt jelenti, hogy a rendőrség mint hatóság intézkedései alól is kivonná ezeket a területeket. Azt valószínűsítem, hogy elírták, és ez nem hatósági eljárásokra, hanem továbbra is a közigazgatási eljárásokra vonatkozik.
Másik ilyen javaslat, miszerint a Dráva utca és a rakpart találkozásánál lévő csomópontra nem kell alkalmazni a fővárosi és a település szerint illetékes XIII. kerületi építési és építésügyi szabályzatokat és az ezzel kapcsolatos egyéb előírásokat. E tekintetben két megjegyzésem lenne. Az én ismereteim szerint - és ezek általában pontosak szoktak lenni - a XIII. kerületi önkormányzat eddig maximálisan együttműködött ebben a kérdésben. Minden olyan kérést, amely a szabályozási terv módosításával volt kapcsolatos, maradéktalanul teljesített. Ezért nem értem, hogy akkor ez miért kerül bele, hogy erre nem vonatkoznak ezek a szabályzatok. Tehát azok a szabályzatok, amelyeket önök végiggondoltak, ezeket elfogadtatták, most azt mondják, hogy erre azok nem érvényesek. Némi zavart érzek ebben. Nem tudom, hogy erre miért van szükség.
A következő ilyen módosítás, hogy a kormány - a kormány - kapjon felhatalmazást arra, hogy amennyiben póthelyszín kijelölésére kerül sor, akkor azt a kormány kormányrendeletben rögzíthesse, hogy melyek ezek a helyszínek, és azokra a helyszínekre ez a jogrend, amiről most beszélünk, ez az egészen különleges és egyedülálló jogrend érvényes legyen. Értem én, meg az elmúlt időszakban már néhány esetben láttunk arra vonatkozóan kezdeményezést, hogy itt valamifajta rendeleti kormányzás valósuljon meg. Azt gondolom, hogy ezt végig kellene gondolni, hogy valóban azt akarják-e, hogy a kormány rendeletet alkothasson arról, hogy esetleg magántulajdonú ingatlanok esetében mi és hogyan történjen. Azt hiszem, az egész magyar jogrendet borítja ez a történet.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Végül az, amivel foglalkozik ez az előterjesztés, az további 122 ingatlant jelölne ki, amire vonatkozna ez a különleges jogrend. Azt gondolom, hogy ha ilyen nagyságrendben történik ezeknek az ingatlanoknak a kijelölése, akkor ezeket érdemes végigtekinteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Átnéztem ezeket az ingatlanokat. A következő lenne a javaslatom, tisztelt előterjesztő úr. Le is ellenőrizheti; azt gondolom, hogy amit mondok, az pontos és fontos. Az eredeti előterjesztés, a 2015. évi törvény 4. pontjában szereplő ingatlan megegyezik az ugyanezen törvény 65. pontjában szereplő ingatlannal. Tehát ugyanaz az ingatlan szerepel kétszer ugyanabban a törvényben. Adjunk magunkra egy kicsit, ne hagyjuk így, ha már módosítjuk az eredetit!
Az ugyanezen eredeti előterjesztés 74. pontjában szereplő ingatlan nem a XIII. kerületi önkormányzat területén található, hanem az V. kerületben. Erre is az vonatkozik, hogy ha kicsit odafigyelünk, akkor ezt helyre tudjuk rakni.
A mostani törvénymódosításban a következő lenne a javaslatom. A 119. pontban szereplő helyrajzi számú ingatlan már szerepel a hatályban lévő törvény 72. pontjában. A 120. pontban szereplő ingatlan szerepel az eredeti törvény 73. pontjában. A 126. pontban szereplő ingatlan a hatályos törvény 4. és 65. pontjában is szerepel. A 145. pontban szereplő ingatlan pedig a 121. pontban is szerepel. Ezeket át fogom majd adni képviselő úrnak, hogy pontosan tudják ezt követni. A 146. pontban szereplő ingatlan pedig a hatályos törvény 54. pontjában szerepel, valamint a 174. pont alatt lévő ingatlan a hatályos törvény 11. pontjában szerepel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyes ingatlanok kétszer, esetenként előfordul az, hogy háromszor is felsorolásra kerültek, és azért azt gondolom, ez egy kicsit snassz. Ha már módosító javaslatot terjesztettek be, akkor a javaslatom az, hogy ezzel egészüljön ki, és az ügyben akkor e tekintetben lehetne egy kis rendet csinálni.
Valamint még arra hívnám fel a figyelmet, hogy a mostani javaslatának a 152. pontjában szereplő ingatlan helyrajzi száma nem létező ingatlant jelent. Ez 2000 kilencedik hónapja, tehát szeptembere óta nem létező ingatlan. Azt kérném, hogy amennyiben mód van rá - és én javasolnám, hogy legyen mód -, akkor ezeket tegyük rendbe mint ingatlanokat. Nevezzük úgy, hogy ezek valamifajta elírások voltak, kilenc esetben; azt gondolom, hogy ezt jó lenne rendezni. Talán a bizottsági üléseken ez még rendezhető kérdéskör.
Ezek voltak a formai kérdések, kevés az időm, ezért a tartalmiakat kicsit gyorsabban mondanám.
Tartalmi problémák. Kérdezném az előterjesztő urat, hogy amennyiben ő írta ezeket az ingatlanokat és ezekről képben is van, hogy ezek micsodák, akkor bizonyára választ tud nekem adni arra, hogy miért kívánja ezt a különleges jogrendet kiterjeszteni az előterjesztésében az alábbi ingatlanokra. Egyébként az ingatlanok zöme valóban olyan közterületekre vonatkozik, amelyek szolgálják egy ilyen úszó-világ-baj-nokság megrendezését, de mondok néhány olyat, amit az én megítélésem szerint jó lenne, ha felülvizsgálnának. Miért szerepel ezek között az ingatlanok között étterem, különböző irodaházak - Erste-szék-ház, MetLife-székház, a Dráva utca és a Váci út sarkán lévő irodaházak? Az én megítélésem szerint ezek magántulajdonban lévő ingatlanok, vagy a helyrajzi számot sikerült elírni, és nem arról van szó, mindenesetre a jelenlegi leirat szerint ezek ezekre vonatkoznak. Egyelőre nem értem, hogy mi ennek az oka.
Fogalmam nincs, hogy szállodára miért javasolja kiterjeszteni ezt a különleges jogrendet. Itt nevezetesen a Helia Szállóról van szó. Az én ismereteim szerint nem tud róla a szálloda, hogy ilyen tervek vannak vele.
A következő ilyen, hogy van egy MOL-kút, amire ugyanezt a jogrendet szeretnék kiterjeszteni, a Vágány utca és a Róbert Károly körút sarkán. Ha jóindulatú vagyok, akkor arra gondolok, hogy itt is sikerült elírni a helyrajzi számot, és nem is róla, hanem a mellette lévőről van szó. De továbbra sem értem azt, hogy mitől van közérdekre való hivatkozással olyan javaslat előttünk, hogy egy biliárdteremre is szeretnék ezt a jogrendet kiterjeszteni.
Ami leginkább felháborított e tekintetben, az az, hogy magántulajdonú építési telkekre is sikerült ilyen jogrendet javasolni, beírni, valamint egy jelenleg is működő üzletre. Pechére pont egy CBA-üzletre szeretnék ezt érvényesíteni.
Azt kell végiggondolni, hogy valóban azt akarjuk-e, hogy ezeken az ingatlanokon ez a különleges jogrend legyen érvényben, hogy építési engedély nélkül, és a többi, nem sorolom, hogy mi minden. Valamint van egy olyan használtautó-telep, amely építési telken fekszik, és erre is szeretnék ezt a jogrendet kiterjeszteni.
Bizalmat kért előterjesztő úr, a bizalom eddig megvan; én Hiszékeny vagyok, nem hülye. (Vantara Gyula: Ezt ne firtassuk!) Érdemes lenne ezt még egyszer végiggondolni. (Pócs János: Ezt érdemes lenne még egyszer végiggondolni!) És önök is elgondolkodhatnának ezen, uraim, mert nemcsak engem akarnak becsapni, hanem azt gondolom, hogy önöket is. Ha ez így marad, akkor ez több mint árulkodó.
A másik ilyen történet pedig az - és nem tudom, erre milyen magyarázatot tud adni -, hogy mit szeretnének csinálni több mint húsz kilométerre bármilyen helyszíntől, a vizes vébé helyszínétől a Ménesi út 12. szám alatt. Ezt úgy hívják, hogy Bibó István Szakkollégium. Mit akarnak oda építeni? Uszodát? Vagy egy mementót önmaguknak? Én sürgősen kivenném ezt az ingatlant ezek közül.
Végezetül apró jogtechnikai észrevétel, hogy mindezt milyen időbeni hatállyal tervezik. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy itt bármifajta bizalomról szó eshessék, szükség van arra, hogy itt ezt rögzíteni kell, hogy ez a különleges jogrend, gondolom, a vizes vébé utáni időpontig jó, mondjuk, 2017. december végéig, de ezt követően, gondolom, erre nincsen szükség, hogy különböző telkekre ez a jogrend érvényes legyen.
(15.10)
Én azt gondolom, arra kell hogy mód nyíljon, hogy ezt az elkövetkezendő időszakban a különböző bizottsági üléseken végigtárgyalhassuk; és ahhoz, hogy bármifajta bizalomról beszélhessünk, ezeket az ingatlanokat újból végig kellene gondolni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
