SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előterjesztők egyikének a nevében Bánki Erik mondta, hogy tudja, hogy a korábbi viták során, hiszen Hiszékeny Dezső itt valóban utalt rá, kétszer már végigbeszéltük ezt a törvényt, majd egy módosítását. Most már a második módosításáról beszélünk. Szóval, Bánki Erik utalt rá, hogy tudja, hogy vannak fenntartásaink, de azért szavazzuk már meg ezt a törvénymódosítást. A hozzászólásom konklúzióját elmondom előre, hogy én továbbra is csak a fenntartásaimat tudom hangoztatni, és azon kevesek közé tartozom itt a Házban, azon kevés 3 százaléka közé a képviselőknek, akik egyébként korábban is nemet nyomtak rá, és nem támogatták ebben a formájában ezt a törvényjavaslatot és a korábbi módosítóját.
Miért mondtuk ezt korábban is, és miért mondjuk most is ezt nagyon következetesen? Egyrészt azt gondolom, hogy amikor 90 milliárd forintnyi közpénzről van szó… - mert ennyiről van szó, teljesen egyértelműen, mi is folyamatosan követjük a vizes vb költségeit, a jelenlegi állás 90 milliárd forint. Amikor egyébként még csak 62-nél jártunk, akkor a Kulturális bizottság ülésén ott volt Fürjes Balázs, és én megkérdeztem tőle, tud-e garanciát vállalni arra, hogy annál a 62-nél nem nő tovább a költség. Azt mondta, hogy ő nem, ez nem az ő kompetenciája. És ez a törvénymódosítás pont ezt mutatja, hogy folyamatosan pakolnak bele minden dolgot, fűt, fát, virágot, aminek az égvilágon semmi köze az úszó-vb-hez. Egyszerűen arról van szó, hogy most egy füst alatt közpénzből, amit csak lehet, lerendeznek. És akkor természetesen mindenféle közbeszerzési szabály alól, településrendezési, szabályozási eljárási rend alól, régészeti feltárási szabály alól és a többi, minden hatósági szabály alól szépen kivonogatják ezeket a beruházásokat. Éppen ezért teljesen egyértelmű, hogy ez egy támogathatatlan javaslat.
Szóval, nézzük sorban akkor az egyes részleteket! Egyrészt itt van ez a bizonyos 90 milliárd forint. Nem tudom, emlékeznek-e rá a képviselő hölgyek, urak, úgy indultunk, hogy az 1750/2013-as kormányhatározat 14 milliárd forintot tartalmaz. Elő lehet keresni, meg lehet nézni: 14 milliárd forint van benne. Ehhez képest majdnem 90 milliárd forintnál tartunk.
Egyébként nagyon érdekes, mert gyakran arra hivatkoznak, hogy nagyon gyorsan kellett mindent lerendezni, és körmünkre ég a dolog, hiszen 2015-ben előre lett hozva ez a világesemény 2017-re. Csak jelezném, hogy esetleg ismerkedjenek meg az eredeti pályázattal, abban ugyanis azt vállaltuk, hogy abban az épületben, ahol az úszó-vb lesz, 2017-ben mi világversenyt rendezünk. Tehát 2017-re, ha törik, ha szakad, akkor is fel kellett volna építeni, így pályáztunk. És szó nem volt arról 2013. július 19-én, amikor mi megnyertük ezt a pályázatot, illetőleg egészen pontosan a Magyar Úszószövetség a magyar kormány garanciavállalásával beadott pályázata megnyerte a rendezési jogot 2021-re - mondom, úgy, hogy az eredeti pályázat is azt írta, hogy 2017-ben ott ifjúsági vagy junior világbajnokságot fogunk rendezni -, szó nem volt arról, hogy ez mindenféle kivételes eljárásrendet fog igényelni.
Csak jelezném, hogy utána 2015-ig már két év rendelkezésre állt. Bőven el lehetett volna végezni az összes szabályozási és szerkezeti terv átgondolt átalakítását; le lehetett volna folytatni a tervezési folyamatokat. A közbeszerzési eljárásokat nagyon szépen, nagyon kényelmesen végig lehetett volna vinni. Az összes fakivágást, mindent a maga normál menetében, a jogszabályoknak megfelelően végig lehetett volna vinni, de ezzel persze nem nagyon foglalkoztak. Valószínűleg sokkal jobban érdekelt itt mindenkit, hogy az a sok tíz milliárd, most már tudjuk, hogy jelen állás szerint 90 milliárd, kinek a zsebébe megy. Tudjuk jól, hogy például Garancsi úr zsebébe. Ő egymaga 36 milliárdos nettó megbízást kapott már eddig.
És nincs még vége ennek az egésznek. Csak jelezném, hogy a szervezés költségei még mindig nincsenek benne. És egyébként ezért teszik most bele ebbe a bizonyos törvénymódosításba, amiről tárgyalunk, hogy nemcsak az úszó-világbajnokság megtartásáról, hanem a szervezéséről is, tehát nemcsak a megrendezéséről, hanem a szervezéséről is szól maga a törvényjavaslat, pont azért, amit Fónagy úr is elmondott, hogy majd a szervezéssel kapcsolatos mindenféle közbeszerzési eljárást is faék egyszerűségre le lehessen egyszerűsíteni, és akkor még egyszerűbben tudnak Garancsi és társai mindenféle megbízáshoz jutni, mert nyilván erről szól a dolog. Nyilván mi sem vagyunk „Hiszékenyek”, ahogy ezt képviselőtársam már viccelődve említette. (Derültség az MSZP padsoraiból.)
Egyébként csak az összehasonlítás kedvéért, hogy 90 milliárd forint mennyibe kerül. Ha összeadjuk, mondjuk, Debrecen, Soroksár meg Csepel éves költségvetését, akkor az jóval kisebb összeg, mint amiről itt beszélünk, és mondjuk, 300 ezer ember él ebben a két kerületben és ebben a nagyvárosban. Ennyi pénzt fognak teljesen feleslegesen elherdálni.
Hozzátenném, nekünk semmi problémánk azzal, hogy úszó-vb-t rendezünk, ezt elmondtuk korábban is. Ez nagyon fontos, tényleg a világ egyik legfontosabb világversenye. Az a 14 milliárd forint, amit eredetileg szántak rá és az 1750/2013. kormányhatározatban szerepelt, bőven elég lett volna arra a bizonyos úszópalotának a felépítésére, az összes többi sallang, önfényezés, voltaképpen lopás. Ezt máshogy nem lehet mondani, hiszen a saját vállalkozásaikat fogják kistafírozni vele. Mondjuk, csak azzal az egyszerű összehasonlítással is lehet érzékeltetni, hogy ez miről szól, hogy folyamatosan ígérik tanuszodák, tornatermek építését.
Az utóbbi években a költségvetésben rendszeresen 3-3 milliárd forintokat irányoznak elő. Egyébként azt se nagyon költik el, mert a legtöbb helyen csak letették az alapkövet, és azóta nem nagyon sikerült előrelépni. Mondjuk, nem olyan régen aztán találtak egy offshore múltú céget, annak gyorsan adtak 1,7 milliárdot ebből, hogy építsen meg hét ilyen tanuszodát. De azért majd kíváncsi leszek, hogy egy ilyen offshore múltú cég ezzel az 1,7 milliárddal mit fog kezdeni. De látszik ebből is, hogy tanuszodára pár milliárdokat szánnak, míg mondjuk, egy úszó-vb-re, teljesen feleslegesen, 90 milliárdot, miközben ez a töredékéből kihozható.
Nagyon érdekes részei vannak még ennek a módosításnak. Például a 2. §-ban korábban Balatonfüred város önkormányzata szerepelt a balatonfüredi beruházások felelőseként. Most onnan kirakják. Kétségtelen, hogy eddig nem volt túlságosan értelmes megoldás, hogy a főváros esetében a főváros nem szerepelt, csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő; most teljesen egységesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lesz. Elfogyott a bizalom Balatonfüreddel szemben? Vagy rájöttek, hogy nem jó ez a megoldás, hogy hol így, hol úgy oldják meg? Érdekelne az előterjesztő válasza ezzel kapcsolatban.
Szó volt már a közbeszerzések leegyszerűsítéséről. Egyébként érdekes módon az indokolásban az szerepel, hogy azért félő ez a folyamat, vagy azért kell ezt megváltoztatni, mert félő, hogy ha valaki majd elveszti a közbeszerzési eljárást, akkor megtámadja a megfelelő fellebbviteli fórumokon, és elhúzódik a beruházás. Egyrészt erre említettem az előbb, hogy 2013 óta lehetett tudni, hogy itt 2017-ben versenyt kell rendezni, tehát szerintem egyrészt ez nem érv. Másrészt nagyon fura, hogy ha ettől annyira félnek, akkor miért nem dolgoznak ki olyan közbeszerzési szabályokat, amik generálisan felgyorsítják a rendszert.
Érdekes módon önöket az egyáltalán nem zavarja, hogy a Magyar Táncszínház, most már lassan második éve, ideiglenes helyeken játszik. Kirakták a karmelita kolostorból, mert kell Orbán Viktornak a Várban az a bizonyos palota. Őket elpaterolták, ideiglenes helyeken játszanak, miközben ígéretük volt arra, hogy nagyon záros határidőn belül elkezdik építeni az új Nemzeti Táncszínházat. Majd kiírták a közbeszerzési eljárást, de az nem volt jó, nem érkeztek be megfelelő ajánlatok. Akkor az egészet leállították, majd újra kiírták, és így megy a huzavona összevissza. Senki nem tudja követni, hogy mi lesz velük. Érdekes módon ez nem zavarja a tisztelt kormánypárti képviselő hölgyeket és urakat. Mondjuk, ha úszásról van szó, érdekes módon egyből fontos lesz a közbeszerzési eljárásrend felgyorsítása.
Megmondom őszintén, ugyanilyen kétkedve látom azt is, és ezt korábban is folyamatosan elmondtam, nem tartom jónak azt, hogy ebbe a városba bárki azt épít, amit akar. Olyan szabályokat tettek be, hogy voltaképpen, ha valakinek, például most a kormány egyik tagjának eszébe jutna, hogy ő szeretne építtetni egy tornyot valahol, mondjuk, a Lánchídtól le dél felé, vagy a pesti vagy a budai rakparton, azt megtehetné, mert kormánydöntéssel elvileg ezt meg lehet oldani.
(15.40)
Persze értem én, hogy azért került bele ilyen általános leírással ebbe a szövegbe annak idején, mert fogalmuk se volt, hogy hol akarják megépíteni ezt az óriás ugrótornyot, de közben, én úgy tudom, hogy ez már eldőlt, Fürjes Balázs erről nekünk már egyszer a Kulturális bizottság ülésén beszélt. Akkor miért nem azt vették ki ebből a korábbi törvényből és tették bele a mostani törvénymódosításba, hogy konkrétan hol lesz az az óriás műugró torony?
De nem ezt csinálták. Ugyanúgy benne hagyták ezt a széles körű leírást, ami korábban is szerepelt ebben a törvényben, majd plusz még beletették a Dráva utca és a Carl Lutz rakpart csomópontjának az átépítését, és mint itt hallottuk Hiszékeny Dezsőtől, ráadásul semmi teteje az egésznek, mert ha esetleg egyeztettek volna az önkormányzattal olyan szempontból is, hogy amit kértek, azt átvezette-e az önkormányzat, és ha átvezette, akkor azt kellett volna végrehajtani, akkor megoldódott volna ez a probléma, és nem fárasztják az Országgyűlést, amelyik így is elég leterhelt egyébként. Ugyanis csak jelezném, hogy a városfejlesztés meg a várostervezés nem úgy működik, hogy valaki reggel fölkel, kitalálja, hogy egyébként a szabályozási és szerkezeti tervekbe bele nem illeszthető fejlesztéseket végre akar hajtani, hirtelen bead egy törvénymódosítást, és azt épít, amit akar. Ez úgy szokott működni, hogy azért készülnek közép- és hosszú távú tervek - például szabályozási és szerkezeti tervek -, mert van egy koncepciója a városnak, tudja, hogy milyen irányba akar fejlődni, ehhez igazítja a szabályozási és szerkezeti tervét, és értelemszerűen így fog fejlődni a település.
Na most, ha egyik pillanatról a másikra ezt valaki felülről át akarja vágni, és egy teljesen más irányba akarja vinni a beépítést vagy a beépíthetőségi szabályokat, akkor nagyon rossz irányba halad, pont ugyanolyan irányba, mint amikor például Csepel kapcsán valakinek az a roppant jó ötlete támadt, hogy nem kell csepeli HÉV, majd a villamos jó lesz helyette. Ez egyébként az olimpia kapcsán jutott eszükbe, úgy, hogy egyébként évtizedek óta az összes városfejlesztési és közlekedésfejlesztési dokumentum a csepeli HÉV metróvá alakítását és a szentendrei HÉV-vel való összekötését irányozta elő, és megmondta az összes szakember, amikor ezt a fantasztikus ötletet bedobták, hogy semmi értelme, hiszen oda gyorsvasúti közlekedésre van szükség. Senkire nem hallgattak, és a mai napig is terjesztik nagy örömmel, hogy majd Csepelnek jó lesz a villamos, csak éppen a szakemberek folyamatosan mondják, hogy nem lesz jó.
Pont ezért nem jók ezek a típusú, ad hoc szabályváltoztatások, mert nem hatástanulmányokon, nem szakértői egyeztetéseken alapulnak, hanem valaki reggel fölkel és kitalálja, hogy mondjuk, egy tornyot, mélygarázst vagy kutyaólat akar az adott telekre építeni, és voltaképpen megteheti, mert jelen pillanatban, ha például ezt elfogadják, akkor bárki bármit építhet a megjelölt területeken, különösebben még bele se szólhat senki, hogy ott mi fog történni.
Ami a legviccesebb, hogy utána a 15. §-ba beleírják azt, hogy voltaképpen, ha póthelyszínként bármit megjelölnek, akkor pont ugyanilyen szabályok szerint, pont ugyanígy azt építenek, amit akarnak. Tehát például, ha eszükbe jut, hogy Felcsúton vagy Alcsúton pót versenyhelyszín lesz, mert éppen megtehetik, akkor ott azt fognak építeni gyakorlatilag, amit akarnak, és mondjuk, a stadion mellé még felhúznak valami uszodát, vagy nem tudom, ami eszükbe jut, úgy, hogy nem tartják be az alapvető szabályokat, például a település szabályozási és szerkezeti tervét.
Ennek a része az is, amit itt már a képviselőtársaim az előbb feszegettek, hogy folyamatosan bővítgetik azoknak a helyrajzi számoknak a számát az 1. számú mellékletben, amikre vonatkoznak ezek a különleges szabályok, bevonják őket ebbe a fejlesztésbe, ami rettentően homályos, amire korábban sem nagyon kaptunk érdemi választ. Még amikor az első módosítása volt ennek a törvénynek, akkor én rákérdeztem arra, hogy miért szükséges az, hogy már az első módosítással, például a vascipőktől egészen a Mozaik utcáig a pesti rakpartot betették helyrajzi számokkal az 1. számú mellékletbe, hogy mondják már el, hogy konkrétan mit akarnak ott fejleszteni, akkor az volt a fantasztikus válasz erre, hogy fogalmuk sincs, de higgyem el, hogy azért kell beletenni, hogy most lehetőségük legyen azt megtervezni, amit akarnak. Hát, gratulálok, így működik Magyarországon, úgy látszik, a városfejlesztés meg a várostervezés. Most még ráadásul több mint duplájára növelik ezeknek a helyrajzi számoknak a számát, és valóban ezek között szerepel a 4968-as, ami a Ménesi út 12., ahogy ezt Hiszékeny Dezső is az előbb említette. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Úgyhogy összességében csak azt tudom mondani, hogy természetesen mi továbbra se támogatjuk ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
