SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csatlakozom az előttem szóló ellenzéki képviselőkhöz, hiszen alapvetően a hozzáállásunk ehhez a jogszabályhoz az, hogy ártani nem árthat. Alapvetően pozitívan tekintjük azokat az ambiciózus vagy nem is kellően ambiciózus, de előremutató célkitűzéseket, amelyek Párizsban megfogalmazódtak, ugyanakkor világosan kell látni, hogy attól, hogy elegáns, puccos szállodákba elrepdesnek a világ vezetői, és ott mindenféle szép szavakat mondanak, attól nem lesz jobb a helyzet, és ugyanaz a klímaváltozási kockázat, ami jelenleg itt lebeg a fejünk fölött, az megmarad. Ez kevés.
Itt a kormányok szintjén kell hathatós, érdemi lépéseket tenni, és a lehető legtöbb törekvést megtenni, részben, hogy megállítsuk a klímaváltozást, részben, hogy az eddig bekövetkezett károk esetében a lehető legmagasabb szinten megvalósítsunk egy alkalmazkodást. Jelen pillanatban nem látjuk ennek az alkalmazkodásnak az érdemi lépéseit, és ha már az FM-et képviselő államtitkár úr is itt van, akkor nem győzőm minden esetben minél többet emlegetni azt, hogy például az öntözési szintek növelésére, a kormányzati törekvésekre meg kell tenni a lépéseket. De ugyanígy lehet nézni az alkalmazkodási stratégiában azt, hogy mennyivel lett több árnyékolt tömegközlekedési várónk, mennyivel lett több nagyvárosi vízkifolyónk, mennyivel segítettük meg az emberek életét minden nappal azzal, hogy az alkalmazkodási stratégiában megfogalmazottakban alkalmazkodjunk a már megtörtént változásokhoz. Nagyon-nagyon fontos az, hogy azt a kockázatot, amely az emberiség előtt van a potenciális hőmérséklet-növekedéssel, megfékezzük, de ezt szép szavakkal, jogszabályba ültetett gondolatokkal önmagában nem lehet megtenni, csak érdemi kormányzati intézkedésekkel.
Még ebben a jogszabályalkotási ciklusban fogunk szavazni a 2017. évi költségvetésről, amelyhez a Lehet Más a Politika frakciója több olyan módosító indítványt is benyújtott, amely konkrétan erre vonatkozó végrehajtási lehetőségeket teremtene, és az illetékes szaktárcának próbálna forrásokat átcsoportosítani, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ilyen jellegű előremozdulást megtegye. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy mindez még mindig kevés, hogyha minden más eszközzel viszont az olyan, a klímát erősen veszélyeztető ágazatok pénzügyi támogatását segíti a kormányzat, ami jelen pillanatban alapvetően a párizsi egyezményben foglaltakkal akár ellentétes is.
Sokkal globálisabb, sokkal átfogóbb szabályozásra van szükség, ez a jogszabály önmagában nem elegendő. Nyilvánvalóan támogatjuk, örülünk annak, hogy a magyar kormány is támogatja, és legalább szavakban úgy tesz, mint akinek ez fontos, de ugyanakkor arra van szükség, hogy az átfogó jogszabályi környezetben minden, klímát veszélyeztető, környezetet károsító potenciális ipari tevékenységre érdemi hatással oda kell figyelni, és érdemi korlátokat kell szabni. Csak úgy lehet határt szabni annak a veszélynek, ami előttünk áll.
Azt kívánom valamennyiünknek, hogy sikerüljön a jogszabály betartatásával és széles körű megvalósításával megfékezni azt a folyamatot, amely a Föld bolygó és az emberiség előtt negatívan itt tornyosul a klímaváltozás képében, ugyanakkor komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez elegendő lenne-e hozzá. Azt kérem a kormánytól, hogy minden más törekvésében is ezen elveket és az általános vitában az államfő által elmondott gondolatokat próbálja meg érvényesíteni. Köszönöm szépen.
