DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bárki, aki böngészget az interneten, a különböző külföldi újságok hasábjaira is föl tud menni. Én is fölmentem egy linkre ma reggel, az independent.ie honlapra, ami egy ír lap. Itt van egy korábbi cikk, amelynek az a címe, hogy még a norvég orvosi elit is csak álmodozhat azokról a fizetésekről, amelyek Írországban vannak az orvosoknak.
(9.20)
S ha egy kicsit lejjebb tekerünk ebben a cikkben, akkor megtalálhatjuk képviselő úr nyilatkozatát is. Érdemes összevetni azt, amit az ír lapnak adott nyilatkozatként azzal, amit most mondott el, bár erre már tegnap is utalás történt. Dr. László Lukács, aki a Doctors Abroad céget képviseli ebben a cikkben, azt mondja, hogy a magyar orvosok nagyon keresik a lehetőséget más országokban, évente körülbelül ezer orvos hagyja el Magyarországot, és az a tény, hogy 2012 első félévében csak ő ezzel a céggel 62 orvost vitt ki Írországba. Ezt büszkén újságolja az independent.ie honlapnak és nyilván annak az újságírónak, aki őt megkérdezte. S mivel a cégének a nevét is említi, amely egy családi vállalkozás, hiszen most már, ha jól tudom, a testvére viszi, ez nyilván egyfajta marketing is, amivel képviselő úr akkor az ír újságban mintegy a cégét is burkoltan reklámozta. Ha valaki Írországba akart áthívni Magyarországról orvosokat, akkor ez nyilvánvalóan nem az önkéntes munka keretében történt, mint amire az előbb utalt, hogy a Jobbik képviselői önkéntesen dolgoztak egy napot - ami dicséretes, ezt minden párt tegye meg -, hanem gondolom, busás jutalékért vitt ki a cégével, amelynek a teljes neve Doctors Abroad Orvosi, Egészségügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., orvosokat.
Valószínűleg nem véletlenül alakult ez a tevékenységi köre önnek és a családi vállalkozásának anno, képviselő úr, hiszen maga a vállalkozás neve is arra utal, ezt a céget direkt azért hozták létre, hogy Magyarországról Magyarországon kiképzett orvosokat kivigyenek külföldre, ezt üzletszerűen csinálják, ebből jövedelmet termeljenek, s ebből az ön és családja megélhetését biztosítsák. Majd ön pár évvel később bejön ide a parlamentbe, és szomorú fejjel, lehet, hogy kicsit félre is biccentve a fejét azon sopánkodik, hogy milyen sok orvos megy ki Magyarországról. Csakhogy, tisztelt képviselő úr, az ön családi vállalkozása azért jött létre, hogy orvosokat segítsen külföldre, hogy orvosokat vigyen ki Magyarországról. Ön ebből élt, önnek ez volt a jövedelemtermelő vállalkozása és forrása. Itt ne sopánkodjon akkor, ha ön is előmozdította ezt. Ön is jogász végzettségű, ismeri azt a mondást, hogy saját felróható magatartásra senki sem alapíthat jogot. Ha ön azon mesterkedett, hogy minél több orvos minél könnyebben jusson külföldre és erre vállalkozást is létrehozott, akkor itt Magyarországon utána ne álljon fel olyan pártképviselőként, aki erre mint negatív tendenciára hivatkozik. Ennyit a dolog tartalmi részéről.
Ami pedig a konzultációt és az egészségügy helyzetét illeti: tisztelt képviselő úr, szerintem ön se tud mondani a magyar történelem elmúlt évtizedeiből olyan időszakot, amikor fejlesztésként, felújításként, orvosiműszer-vásárlásként, kórházi épületek korszerűsítéseként 500 milliárd forint nagyságrendű összeg költődött el öt esztendő alatt. Nem nagyon volt Magyarországon még egy olyan időszak, amikor egy bő kormányzati ciklus alatt 500 milliárd forintnyi, elsősorban közösségi, de részben nemzeti forrást is tudtunk fordítani kórházak fejlesztésére.
Mi nem azzal foglalkoztunk, képviselő úr, hogy állami céget alapítsunk arra, hogy a magyar orvosokat külföldre vigyék, mint ahogy ezt ön tette a korábbi években, hanem igyekeztünk a munkakörülményeket javítani, hiszen jól tudjuk, hogy a bér, a munkakörülmények, az előmenetel lehetősége mind olyan, ami segíti a magyar orvosokat abban, hogy itt maradhassanak, Magyarországon dolgozzanak tovább, és lássák itt a perspektívájukat. Ezért volt fontos, hogy 322 milliárdot magukra a kórházi épületekre, 104 milliárdot pedig orvosi műszerek beszerzésére költöttünk. Ezért volt fontos, hogy 2012-2013-ban egy 27 százalékos béremelést indítottunk el, amelynek a tavalyi év második felében és az idei évben volt a folytatása, hiszen az alapbérek megemelése után a különböző mozgóbér-elemek - túlmunka, ügyeleti díjak - is megemelésre kerültek.
Ezért fontos a rezidenstámogatási program vagy a szakorvosi ösztöndíj, pontosan azért, mert az orvosokkal és az ápolókkal való konzultáció után ezeknek a lépéseknek az elhatározására jutottunk, amiket folytatni is fogunk a következő években. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
