SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása alapján a legfrissebb adatok szerint már mintegy kétszázan kérelmezték a magáncsődöt, ám a Csődvédelmi Szolgálat területi szervezeteinél mintegy kétezren érdeklődnek komolyabban az eljárás iránt. Vagyis a lakosság még ismerkedik az új szabályozással és összehasonlításokat végez annak érdekében, hogy miként tudná kezelni fizetési nehézségeit.
A magáncsőd bevezetésénél az állam mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy sürgősen segíteni tudjon azokon a hiteladós családokon, amelyeket otthonuk elvesztése fenyegetett. A cél az is volt, hogy hatékonyan kiegészítse a korábbi hiteladósmentő állami intézkedéseket. Így a tisztességtelen banki feltételek miatti elszámoltatás és a jelzáloghitelek, valamint az egyéb fogyasztási hitelek forintosítása után azok a családok, amelyek lakhatását leginkább fenyegetik a felhalmozott tartozások miatti kényszerértékesítések, még idejében dönthetnek arról, hogy magáncsődvédelmet kérnek, vagy kezdeményezik a „Nemzeti Eszközkezelő” programba történő belépést.
Hangsúlyozom, hogy ha valaki belép a csődvédelembe, ellene nem kezdeményezhető végrehajtás, a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Az adós pedig részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére, és ha az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartja, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti. Ezenkívül az állam törlesztési támogatást ad azoknak, akik magáncsődeljárás segítségével szeretnék helyreállítani a fizetőképességüket.
A 2015 szeptemberében életbe lépett törvényt novemberben módosította az Országgyűlés úgy, hogy azóta a hiteladósok nemcsak a lakóingatlanukon első ranghelyű jelzáloggal rendelkező pénzügyi intézménynél, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalok családi csődvédelmi szolgálatainál is kezdeményezhetik az eljárást. Ennek köszönhetően a kezdeményezett eljárások száma minden megyében fokozatosan és folyamatosan emelkedik. Annak érdekében, hogy minél több családhoz eljusson a lehetőség, a területi csődvédelmi szolgálatok munkatársai támogatást és felvilágosítást adnak az ügyfeleknek a magáncsődeljárás főbb szabályairól, a csődvédelem jogszabályi feltételeiről, és segítséget nyújtanak a nyomtatványok kitöltésében is.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amint említettem, a családi csődvédelem csupán egy, ám meggyőződésem szerint fontos eszköze a bajba jutott családok megsegítésének. Éppen ezért tartom jónak az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit. A törvénymódosítás célja ugyanis az, hogy az első ütemben, azaz a 2016. szeptember 30-ig terjedő időszakban érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére a 2015 novemberében elfogadott törvénymódosítással biztosított március 1-jei póthatáridőt meghosszabbítsa 2016. szeptember 30-áig. Ahogy az általános indoklás is tartalmazza, a törvénymódosítás tehát azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre magáncsődeljárás keretében, akik idáig nem kísérték figyelemmel a kormányzati tájékoztatásokat és a jogszabályi előírásokat, ezért lekésték az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére irányadó határidőket, vagy akik mostanság döntenek úgy, hogy élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
A törvénymódosítást a folyamatban lévő ügyeknél is alkalmazni kell annak érdekében, hogy ne kerüljenek elutasításra azok az adósságrendezésre irányuló kérelmek, amelyeket a korábbi szabályok szerint késve nyújtottak be. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján arra kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, a Fidesz-frakció nevében ezt megígérhetem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
