Z. KÁRPÁT DÁNIEL

Teljes szövegű keresés

Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Látható módon azért mélyenszántó vitákat nem fogunk ebben a kérdésben folytatni, hiszen mindenki egyetért azzal, hogy a beszolgáltatandó adatokat egyrészt rendszerezni kell, másrészt végre egy értelmes implementálandó szándékkal találkozunk.
Viszont szeretném megihletni mind államtitkár urat, mind kedves munkatársait a tekintetben, hogy semmiféle irányelv nem kötelez bennünket arra, hogy adott esetben ilyen küszöbértékkel kérjünk csak ilyen mélységben adatokat. Tehát lehet, hogy érdemes lenne átgondolni, hogy azt a 750 millió eurós értékhatárt, ami azért papírra került, adott esetben csökkentett mértékben vegyük figyelembe. Tőlem nem állna távol az sem, ha adott esetben kisebb árbevétellel ellátott cégek esetében is ugyanezek az adatok rendelkezésre állnának.
Azt is látni kell, hogy ha célunk a multicégek hálózatán belül a pénzkijátszásnak nem is a teljes megállítása, mert úgy érzem, hogy itt a lassítás lehet a reális cél jelen pillanatban, későbbi technikákkal majd a megállítása, akkor közösen válaszokat kellene találnunk arra is - megint csak államtitkár úrhoz fordulok -, hogy mit csináljunk adott esetben egy olyan multicéggel, amelyik informatikai rendszer bérlése címszó alatt, mondjuk, egy százmilliárdos tételt kicsal, és ebből következően az adózás előtti és utáni eredménye lényegében ugyanaz marad. Mit csináljunk azzal, aki azt mondja, hogy ő gyártási technológiát bérel az anyacégtől, és ugyanígy tízmilliárdos, százmilliárdos nagyságrendben tulajdonképpen az adózás elől viszi el a forintokat Magyarországról?
Tehát csak az előttem fekvő adatsorokból kiindulva azt látom, hogy mind a GE, mind az Audi esetében találkozunk olyan évekkel, ahol bizony az adózás előtti kimutatott nyereség lényegében megegyezik az adózás utánival, ami még ha hozzászámítjuk ehhez a rendszerhez a számukra foganatosított kedvezményeket, akkor nagyon kedvezőtlen képet fest. Sőt, továbbmegyek, amíg mondjuk, Törökország, más országok meg tudták csinálni azt, hogy az oda telepedő multik számára egy fix beszállítói hányadot írtak elő, és ennek még a módját is meghatározták sok esetben, addig úgy érzem, hogy Magyarország elmulasztotta ezeket a lehetőségeket, főleg autógyártók esetében. Nem is látom azt, hogy a beszállítói hányadról, annak minőségéről egy normális kimutatás rendelkezésre állna-e a kormányzat fiókjaiban, hiszen akkor lehetne tényekről, számokról vitatkozni.
Én szeretnék erről egy kulturált szakmai vitát folytatni, de ehhez ismernünk kellene a kormányzat szándékait azt illetően, hogy hogyan akarja a multik ezen pénzkicsaló trükkjeit megakadályozni vagy legalább lassítani, hiszen ezermilliárdos nagyságrendről van szó, brutális összegről éves szinten. Azt mondom, hogy ha ennek csak egy 10-20 százalékát meg tudják fogni vagy megadóztatni, akkor ez egy 300-400 milliárdos többletbevétel lehetne a magyar költségvetés számára. Ez lehet, hogy jövőre nem reális cél, de 10 éves távlatban az kellene, hogy legyen. Ennek mikéntjeiről viszont muszáj érdemi vitákat folytatnunk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem