DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az anyakönyvi nyilvántartás minden személyi alapú nyilvántartás alapja, ezt mintegy 120 éve vezetjük változatlanul, egyes adatok vagy nyomtatványok ugyan változtak, de az alapelvek és a nyilvántartás felépítése gyakorlatilag a mai napig változatlan. Elkülönülten, eseményként tartja nyilván az emberi élet legfontosabb állomásait, a születést, a házasságkötést és a halálozást. Elismerésre méltó, hogy a több mint száz éve felállított nyilvántartás kiállta az idő próbáját, hosszú távon is bizonyította, hogy az elképzelés helyes volt, a nyilvántartás alkalmas volt a kívánt cél elérésére, s a világban bekövetkező változások ellenére nem sikerült eddig olyan rendszert felállítani, amely ennél jobban szolgálta volna az anyakönyv céljait.
Életünk során mindannyian találkozunk az anyakönyvvezetéssel, kértünk anyakönyvi kivonatot házassághoz, gyerekeink születéséhez, óvodába, iskolába íratáshoz, jogaink érvényesítéséhez. Az ezzel kapcsolatos terhek könnyítése érdekében az állami rezsicsökkentés második ütemének eredményeként ez év, 2017. március 16-tól ingyenessé vált az anyakönyvi kivonatok kiállítása. Köszönjük szépen ebben az ezt támogató parlamenti képviselők hozzáállását. Meggyőződésem, hogy hosszú távon az anyakönyvi eljárással összefüggésben felmerülő adminisztratív terhek csökkenthetők, azonban meg kell őriznünk az anyakönyv közhitelességét, biztonságát, a polgárok és az intézmények által az anyakönyvbe vetett bizalmat.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával az eljárás lefolytatásával és az eljárásban való közreműködéssel kapcsolatos, törvényi szintet nem igénylő szabályok viszont kikerülnek a törvényből, így az anyakönyvezéssel kapcsolatos egyes szabályok átláthatóbbá válnak, a módosítás eredményeként az anyakönyvvezetőként eljáró személyek az anyakönyvi szerv kijelöléséhez hasonlóan kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra. A törvényjavaslatnak következésképpen és hangsúlyozottan nem célja a helyi önkormányzatoknál lévő, jelenleg hatályos anyakönyvi hatásköri szabályok módosítása, ez többször felvetődött, ezt most kijelenthetjük, hogy ebben nincs vita. A törvényjavaslat elfogadása esetén a végrehajtási szabályok is rögzülni fognak.
2016-ban magyar állampolgárokat érintően külföldön bekövetkezett anyakönyvi események a következő számokban testesülnek meg, s itt szeretném azokat az eddig itt a parlamentben elhangzott számokat is cáfolni, amelyek jóval nagyobb nagyságrendet mutattak. Külföldön történt születés: 13 118, külföldön kötött házasság: 8777, külföldön történt haláleset: 2532, külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolat: 10. Ezeknek az eseményeknek ezt követően a hazai anyakönyvezésére került sor. Az ezzel a feladattal kapcsolatos feladatok komoly adminisztratív terhet róttak honfitársainkra, mivel a külföldi anyakönyvi esemény anyakönyvezését a jelenlegi szabályok szerint kizárólag magyarországi hatóságok tudják elvégezni.
A törvény módosításával egyik kiemelt célunk, hogy a külföldön született magyar gyermekek anyakönyvezése a lehető legkisebb adminisztratív terhet jelentse a külföldön élő magyar állampolgárok számára, hogy a hazai anyakönyvezést a konzuli szolgálatok is el tudják végezni, amellyel jelentősen könnyítünk az anyakönyvezés szabályain. Ennek megfelelően nem lesz szükség a külföldi okiratok Magyarországra küldésére és hatósági tevékenység Magyarországon történő elvégzésére és jelentős részben az okiratok fordítására sem. Az ezzel kapcsolatos informatikai rendszer nagy része rendelkezésre áll, ahol pedig nincs, ott az idők folyamán kiépítésre kerül. A konzuli szolgálat pedig megfelelő szakértelemmel és az adott ország sajátosságainak ismeretében el tudja végezni az anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat. Így az eddigiekkel szemben az eljárásban jelentős időmegtakarítás következik be.
A módosítás egyúttal pontosítja a szakmai irányításra és felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket. Erre tekintettel az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervek szakmai irányítását, és felügyeletet gyakorol az anyakönyvi szerv tevékenysége felett.
A módosítás az utónévjegyzékben nem szereplő utónevek anyakönyvezhetősége iránti kérelmekkel összefüggésben az eljárásrend kereteit is rögzíti oly módon, hogy a módosítás eredményeként meghatározásra kerülnek a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozatának beszerzéséhez szükséges részletszabályok is. Eddig ez tulajdonképpen ad hoc jelleggel történt, ha a törvény elfogadásra kerül, ezt követően egy szabályozás alapján a részletszabályok tekintetében az eljárás kiszámíthatóvá válik. Ez a szabályozás egyértelművé teszi, hogy nemcsak a szülők által választott név esetén, hanem akár a névváltoztatás esetén is lehetőség van utónévjegyzékben nem szereplő névvel kapcsolatban az utónévjegyzékbe történő felvétel érdekében eljárást lefolytatni.
Az országban sok családot érint a kéttagú családi nevek kezelésével és anyakönyvezésével kapcsolatos szabályozás, illetve annak hiányosságai. Azok, akiknek a családi neve két tagból áll - például Szilaj-Varga -, kérhetik, hogy az anyakönyvben családi nevük kötőjellel vagy kötőjel nélkül szerepeljen, kérelmüknek megfelelően az anyakönyvi hatóság köteles a változásokat átvezetni az anyakönyvben.
Van azonban egy saját névkategória, az úgynevezett ragadványnevek csoportja, amelyek definiálása a nyelvtudományi szakembereknek is komoly fejtörést okoz. Mivel általánosan ragadványnévnek tekinthetünk minden olyan névelemet, amely egy közösség névhasználatában valamilyen okból a megnevezett személyhez tapadt, saját vezetéknevén és keresztnevén kívül előfordul a megnevezésben. A ragadványnevek használata országunk egyes vidékein igen elterjedt, és sok esetben maguk a nevek viselői nem is ragadványnévként, hanem hivatalos névként kezelik azokat, mivel azok anyakönyvbe történő bejegyzése korábban már megtörtént. Ezek a családok büszkék ezekre a nevekre, hiszen büszkék azokra az emberekre, akiktől ezeket a neveket úgymond örökölték. Erre tekintettel a jogalkotó a törvényjavaslatban foglaltak alapján meg kívánja szüntetni az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjelet, s a családi név részét nem képező ragadványnevet viselő személyeket a jelenlegi gyakorlat alapján ért joghátrányt, tehát ezen mindenképpen változtatni kívánunk.
Célunk olyan jogi szabályozás kialakítása, amelynek eredményeként a felmenők által viselt, az anyakönyvbe korábban bejegyzett ragadványnév viselhetővé válhat a családinév-korrekció szabályainak módosításával, természetesen az érintett döntése és az anyakönyvezés szabályainak a figyelembevételével. Az eljárás az állami rezsicsökkentés keretében elfogadott javaslatunk alapján illetékmentes.
A törvényjavaslat további rendelkezései alapján a jogosultsági nyilvántartás kiegészül a diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges, az anyakönyvi okirat kiállítására jogosultak aláírás- és bélyegzőlenyomatának nyilvántartásával. A diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges aláírások és bélyegzőlenyomatok jelenleg papíralapon kerülnek továbbításra a diplomáciai felülhitelesítést végző, külpolitikáért felelős miniszternek. A módosítás egyszerűsíti és gyorsítja a külföldön felhasználásra kerülő okiratok hitelesítését azáltal, hogy a hitelesítéshez szükséges aláírás- és bélyegzőlenyomat-minták a nyilvántartásból lekérdezhetők lesznek.
Összefoglalva: a törvényjavaslat alapvető célja az anyakönyvi nyilvántartásban kialakított közhitelességnek és megbízhatóságnak mint alapértékeknek a megtartása mellett egy gyorsabb és könnyebb ügyintézés kialakítása, amely mind a polgároknak, mind a hatóságnak egyaránt könnyebbséget okoz.
A tervezett módosítások eredményeképpen megvalósuló egyszerűbb és hatékonyabb feladatellátás kapcsolódik a jó állammal kapcsolatos célkitűzések megvalósításához is. A közigazgatási bürokráciacsökkentés érdekében eddig 260 törvény módosítására vagy hatályon kívül helyezésére került sor, amelynek eredményeképpen gyorsabbá váltak egyes hatósági eljárások. Így bevezetésre kerül a nyolc napon belüli ügyintézés, és hatályon kívül helyeztük az eljárások elhúzására alkalmas jogintézményeket is.
(14.50)
Emellett az állami rezsicsökkentés céljait megvalósítva közel 40 államigazgatási, cégbírósági eljárás vált ingyenessé. Közismert a személyi igazolvány, a lakcímkártya, a felsőoktatási felvételi eljárás, cégbejegyzés, így mintegy 14,5 milliárd forint éves megtakarítás jelentkezik a polgároknál és a vállalkozásoknál. Úgy gondoljuk, ennek egy méltó folytatása az anyakönyvi eljárásban történő könnyítések, gyorsítások.
Az anyakönyvi eljárás egyszerűsítése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést és a képviselőtársakat, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmet.
