BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Többször elhangzott, hogy magukkal az alapelvekkel egyet lehetne érteni, és hogy nem egyeztettek a nyugdíjasszervezetekkel. Akkor néhány nyugdíjasszervezet véleményét a törvényről engedjék már meg, hogy felolvassam, ha már nem sikerült, mivelhogy kikerülték, hogy nem a kormány nyújtotta be a módosítást, hanem önálló indítványként lett beadva.
A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének elnöke, Hegyesiné Orsós Éva az alábbiakat mondta: „Fontos lett volna, hogy végignézzük a munkáltatók és a foglalkoztatottak érdekeit. Van, akinek érdekében áll egy-két évig dolgozni, és az a pluszforrás az ő élethelyzetének megoldást jelenthetne. Vannak tehát, akik abban érdekeltek, hogy tovább dolgozzanak, további szolgálati éveket szerezzenek, és ezáltal magasabban állapítsák meg a nyugdíjukat.”
Farkas András, a következő szervezet vezetője: „A nyugdíjasszövetkezetben nem minősülne keresetnek az ilyen jövedelem. Ezzel nem járna a plusz 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.”
A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Földényi György véleménye szerint: „A szövetkezet mint gazdasági és társadalmi szervezet különösen azoknak kedvező, akik hisznek a szövetkezés eszméjében és alapelveiben. Hollandia, Dánia, Olaszország rendkívül sikeres e területen. Azoknak kedvező, akik együtt akarnak létrehozni valamit, ezért együtt fektetnek be, mert önállóan nincs elég jövedelmük, és nyereséges üzletet szeretnének létrehozni.” Ilyenek voltak a fogyasztási szövetkezetek, például a Hangya-szövetkezet a két világháború között.
Az alapelvek a világon mindenütt: az önkéntesség; az egy ember egy szavazat; a bevitt vagyontól függetlenül az osztatlan vagyon gyarapítása, szabályok szerinti felhasználása; a közgyűlés tisztségviselőinek választhatósága; a vezetőség választott tagokból áll; a szolidaritás elvének érvényesülése a tagok között; az alapszabálynak nemcsak a törvénnyel, hanem a szövetkezeti mozgalom nemzetközi elveivel is összhangban kell lennie. Ezek az általános szabályok.
A kifogások. A fizetésük, ha nem pénzbeli, hanem egyéb megoldás, miért lenne kedvező bárkinek is? Jó lenne, ha erre választ kapnánk. Ha belépni kényszerül egy nyugdíjas, mert ez a kiút az elszegényedésből vagy magából a szegénységből, akkor ez nem az önkéntesség elvén alapul. Máris megdőlt az önkéntesség elve.
A szervezet adottságai miatt mi történik a beteg vagy az elhalálozott tagok befektetéseivel? Mi van, ha csőd történik? Ki viseli a károkat? Láttunk már jó néhányat ezekből a példákból.
A szövetkezet mint szabad társulási forma jó ügyet szolgálhat, de ha a kényszerűség vezeti arra, hogy szövetkezeti tag legyen, akkor az ’50-es évek kényszerszövetkezeti politikája rémlik fel azonnal.
A munkáltatók érdekeit képviselő VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc véleménye a törvényről: szerinte is jelen formájában nem elfogadható a törvényjavaslat, azon a legjobb esetben is további módosításokat kell végrehajtani a megfelelő működtetés érdekében.
A főtitkár megjegyezte, hogy a versenyszférán kívüli nyugdíjasok szövetkezeti taggá válása nehezen képzelhető el. A nyugdíjasoknak szövetkezeti tagként tagsági díjat kell majd fizetniük, ami nyilvánvalóan többletterhet jelent számukra. Emellett azt a veszélyt is el kell hárítani, hogy a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek ne váljanak egyfajta pénzmosodává. Az sem becsülhető egyelőre, hogy mibe kerül ez majd az államnak, ugyanis a szövetkezeteket a szervezet szerint támogathatja a költségvetés, ami nélkül a főtitkár szerint nem is lennének működőképesek.
(14.10)
A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke elképesztőnek tartja a kormánypárti javaslatot. Székely Tamás, aki egyben a magyar vegyipari, energiaipari és a rokon szakmákban dolgozók szakszervezeti szövetségének elnöke is, közleményében azt írja: Kósa Lajos és Harrach Péter előterjesztése olyan embereket küldene újra műszakba dolgozni, akik kis nyugdíjuk miatt kiszolgáltatottak. Az alelnök úr emlékeztetett arra, hogy néhány éve, amikor a rendvédelem területén dolgozók, az orvosok, a bírók nyugdíjazását szabta át a jelenlegi kormány, százezrek mentek el az országból.
A szakszervezeti vezető feltette a kérdést: nyugdíjasok menjenek újra műszakba dolgozni? A VDSZ nem ért egyet azzal, hogy a szövetkezetbe tereljék a nyugdíjasokat, majd a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő kölcsönzött munkaerőként foglalkoztassák őket. A nyugdíjasokat békén kell hagyni, akaratuk ellenére nem szabad dolgoztatni.
Itt hadd térjek ki arra, hogy önök elmondták, hogy mivel önkéntességen alapul, pontosan az Eszosznál mutatták meg, hogy hogyan működik Magyarországon az önkéntesség. Szövetkezeti forma volt az is. Jó célokat lehetett volna vele létrehozni, és jó dolgokat lehetett volna vele megvalósítani. Ott sem működött az önkéntesség, mert ha valaki nem vállalta munkanélküliként a szövetkezetbe való belépést, akkor elvették tőle azonnal a segélyt.
Tudják, mi történt, képviselőtársaim? Amikor bebukott a szövetkezet, kit kezdtek el hibáztatni? Azt a 3 ezer hátrányos helyzetű dolgozót, akit betereltek a szövetkezetbe. Még kormánypárti politikusok is megszólaltak, és azt mondták, hogy azért nem működött a szövetkezet, mert nem akartak dolgozni. Itt vannak az élő példák, hogy hogyan használták ki ezeket a munkavállalókat.
És felhozhatjuk megint a „Híd a munkába” programot. Mindenki jól járt, a vezetőség jól járt, csak a célcsoport nem. Ott is, mondom, 1,6 milliárd forintról vagy 1,2-ről beszélünk, de már 3 fölött jár, mert ugyebár az állam még megtámogatta pluszban ezt a szövetkezetet, és a mai napig nem látjuk, hogy akár valakit is felelősségre vontak volna.
Képviselőtársamnak mondanám, Turi-Kovács Bélának, hogy azt gondolom, hogy ha 40-45 évet ledolgozott valaki, és eléri a 65 évet, nem az a célja, hogy újra munkába álljon. Nem az a célja! Szeretne segíteni a gyerekének nevelni az unokáját, boldog akarna lenni, és ha megfelelő nyugdíja van, akkor esze ágában nincs 40 év után visszamenni dolgozni.
Ezzel ismeri el a kormány, hogy megbukott a politikája. Minden politikája megbukott. Megfelelő fizetés kell, és valami úton-módon arra kellene törekedni, hogy a fiatalokat vissza kellene hozni az országba, azt a 600 ezer fiatalt, aki amiatt ment el, mert az önök gazdaságpolitikája megbukott ebben az országban. És nem a nyugdíjasokat kellene újra visszaterelni a munkaerőpiacra. Önök néhány évvel ezelőtt elüldözték a nyugdíjasokat, majd most tereljük vissza úgy, hogy teljesen kiszolgáltatottá válnak a munkaerőpiacon.
Nem támogatható ebben a formában ez a törvénytervezet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
