BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor mindenki azzal van elfoglalva, hogy az ország miniszterelnöke egy idegen ország bábja, hogy az oligarchák, kiskirályok, földesurak kifosztják az országot és csak egymás zsebét tömik, akkor sokaknak már fel sem tűnik talán, hogy az ország lakosságából cselédeket és rabszolgákat csinálnak.
Úgy tűnik, a kormánynak egyetlen célja van a magyar néppel: visszavinni a középkorba. Ezt látjuk akkor, amikor szétverik az oktatást azzal, hogy lecsökkentik a tankötelezettség korhatárát és amikor egyetemeket zárnak be. Hadd butuljon a magyar nép!
De ezt látjuk akkor is, amikor folyamatosan csorbítják a munkavállalói jogokat, amikor egyre kiszolgáltatottabbak a dolgozók, egyre bizonytalanabb, hogy meddig van munkájuk, és ha azt elveszítik, akkor már csak nagyon rövid ideig kapnak egy kevés támogatást ahhoz, hogy állást kereshessenek. A közszférában dolgozókból közmunkásokat csinálnak, akik így jóval kevesebb pénzért végzik ugyanazt a munkát, és még örülhetnek, hogy egyáltalán ez marad nekik.
Nemrégiben benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami lényegében ezt a rabszolgasorsot erősítené. A munka törvénykönyvének egy tervezett módosítása tovább tágítaná a munkaidőkeretet. Ezzel a kormány véglegesen rabszolgává tette volna a munkavállalókat. Azon kívül, hogy ez minden munkavállalónak rossz, kiket érint ismét legrosszabbul ez az intézkedés? Természetesen a nőket, azokat a magyar nőket, akikről önök úgy beszélnek, mint egy cselédről, aki csak arra jó, hogy szüljön, nevelje a gyerekeket, ápolja az idős embereket, mindezt úgy, hogy közben természetesen dolgozik. De persze az alap, hogy Magyarországon még mindig jóval kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. A kormány semmibe veszi a magyar nőket.
Ez látszik abból is, hogy a vezetők között, kiváltképpen a kormányban egyetlen nő sincsen. A miniszterelnök szerint mindez csupán jó mulatság, de férfimunka.
A látható tiltakozások miatt elvileg meghátráltak az említett munkatörvénykönyv-módosítástól, de sosem tudni, hogy mikor csempészik azt vissza egy másik salátajavaslatban, ahogyan azt megszokhattuk. A javaslat indoklása ugyanis kitért arra, hogy a gazdasági folyamatok miatt van szükség az eddiginél rugalmasabb megoldásra a szabályozásban. Kétlem, hogy ezt hirtelen másképp gondolná a kormány.
Mindezek miatt kérdezem államtitkár úrtól: a pillanatnyi visszakozásuk egy csupán a kampányfogások közül? 2018-ban mi várható? Miért akarják tovább növelni a munkavállalók kiszolgáltatottságát? Miért akarják még inkább szétszakítani a magyar társadalmat, a magyar családokat? Mikor ér végre ugyanannyit egy nő munkája, mint egy férfi munkája, államtitkár úr? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)
