DR. HADHÁZY ÁKOS
DR. HADHÁZY ÁKOS
DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Van egy olyan szó, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, és erről egy törvényt hoztak létre 2006-ban, aminek az volt a célja, hogy az EU-támogatásból finanszírozott közcélú projektek megvalósítása gyorsabb legyen, egyszerűbb legyen, egységesebb rendben történjen, hatékonyabb legyen. A Fidesz-kormánynak azonban ezt a kivételes helyzetet teremtő intézményt is sikerült jó sok módosítás révén testre szabnia, úgymond lenyúlnia. Mai alkalmazását már rég nem a nemzeti érdek, csupán a saját zsebekre dolgozás jellemzi, és a Fideszközelieknek elsöpri tulajdonképpen a beruházások elől a jelentősebb törvényes akadályokat.
Pár példát tudnék mondani, ahol érthetetlen, miért kell nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak hívni például egy sajtgyártó üzemet, egy csomagolási centrum létesítését, egy szarvasmarhatelep rekonstrukcióját, a málenkij robot emlékhely kialakítását, egy kóser fóliasátor termelési felületének bővítése is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lett, vagy például egy belvárosi török érdekeltségű szálloda építése is ilyen beruházás lett. 2010 és ’17 között összesen 228 ilyen beruházást nyilvánítottak, nagyon hasonlóakat, kiemelt jelentőségűvé.
Teljesen nyomon követhetetlen, és nem értjük, hogy milyen indokok alapján dönt a kormány arról, hogy egy beruházás elnyeri-e ezt a megtisztelő elnevezést és a vele járó összes kiváltságot. A kérdés az, hogy van-e ennek objektív kritériumrendszere. Lehetne ilyet csinálni, például bizonyos szám fölötti munkahelyteremtés vagy várhatóan kimagasló adóbevétel, gazdaságfejlesztés, innovációs előny esetében ezt meg lehetne adni. De jelen pillanatban úgy látjuk, hogy hasraütésszerűen, ha valakinek az az érdeke, hogy ne legyenek törvényes akadályok, akkor szokták ezt meghozni. A kérdés tehát, hogy mik a kritériumok.
