TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az automatikus adóügyi információcsere megvalósítását szolgálja az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetése által.
E megállapodás aláírásával, amelyre Magyarország részéről 2016 decemberében került sor, arra vállaltunk kötelezettséget, hogy világszinten részt veszünk az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemben az adóügyi átláthatóságot szolgáló automatikus információcsere eszköze révén. A megállapodásnak jelenleg közel 60 aláírója van, köztük az európai uniós tagállamok többsége is, és ez a kör folyamatosan bővül.
A törvényjavaslat fő célja, hogy a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységével kapcsolatos, adózási szempontból releváns adatokon keresztül információkhoz juttassa az adóhatóságot. A megállapodás alapján ugyanis a NAV automatikus módon kicseréli a Magyarországon adatszolgáltatás alá eső multinacionális vállalatcsoportoktól kapott adatokat a megállapodásban részt vevő államok adóhatóságaival. Ezek az információk lehetővé teszik az államok számára, hogy megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen, és felderítsék egyes vállalkozások mesterséges nyereségátcsoportosítására irányuló tevékenységét.
A megállapodás aláírásával nagyobb fokú adóügyi átláthatóság valósul meg globális szinten, ami arra ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben eleget tegyenek az adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, így Magyarországon is, ahol a nyereségre szert tesznek. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemnek.
Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat a multinacionális vállalatcsoportok magyar adóügyi illetékességű adatszolgáltatásra kötelezett szervezetére vonatkozóan keletkeztet kötelezettségeket. E kötelezettségek közül a legfontosabb, hogy a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatásra kötelezett szervezetének minden pénzügyi évről úgynevezett országonkénti jelentést kell benyújtania, meghatározott adattartalommal.
Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet lehet maga a végső anyavállalat, az anyavállalatnak kijelölt szervezet vagy speciális körülmények között egy csoporttag is. Az országonkénti jelentésben a multinacionális vállalatoknak meg kell adniuk a csoportszintű bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és fizetendő nyereségadót minden egyes olyan állam tekintetében, amelyben üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti létszámukról, a jegyzett tőkéjükről, a felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot kell szolgáltatniuk a tevékenységük szerinti állam vonatkozásában. Végül az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó egységet, amely az adott államban üzleti tevékenységet folytat, továbbá fel kell tüntetniük e gazdálkodó egységek üzleti tevékenységeit.
Az állami források hatékony felhasználásának elősegítése és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében csak azokat a multinacionális vállalatcsoportokat érinti a szabályozás, amelyek éves összevont bevétele meghaladja a 750 millió eurót. Az adóhatóság az így kapott jelentéseket köztelező automatikus információcsere keretében minden olyan államnak továbbítja, amelyekben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján a multinacionális vállalatcsoport egy vagy több szervezete vagy adóügyi illetékességgel rendelkezik, vagy üzleti tevékenysége alapján adófizetésre kötelezett. Természetesen az információcsere keretében az adóhatóság nemcsak küld, hanem kap is ilyen jelentéseket, ezáltal információkat.
A kapott információk lehetővé teszik az államok számára, hogy jogszabály-módosítással, megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel fellépjenek az adókijátszás és az adóelkerülés jelensége ellen, ezzel pedig arra ösztönözhetik a multinacionális vállalatokat, hogy felhagyjanak az utóbbi időben egyre kiterjedtebbé váló, határokon átnyúló adótervezési tevékenységükkel.
Fontos kiemelni, hogy a megállapodás mintájára az Európai Unió is megalkotta az országonkénti jelentések készítését és kicserélését előíró irányelvét, amelynek átültetésére a 2013. évi XXXVII. törvény módosításának elfogadásával az Országgyűlés 2017. május 3-ai ülésén már sor került. Mivel az európai uniós és a megállapodásból fakadó szabályok összhangjának megteremtése kiemelt jelentőséggel bír, ezért az uniós irányelvet átültető, azóta már kihirdetett törvény tartalmazza a jelen megállapodás végrehajtási szabályait is. Leegyszerűsítve, az említett EU-s irányelv teszi lehetővé az EU-tagországok, míg a megállapodás az EU-n kívüli országok vonatkozásában az országonkénti jelentések összeállítását és adóhatósági cseréjét.
(15.00)
A megállapodás révén Magyarország az Európai Unió tagállamain kívül jelenleg mintegy 30 további országgal létesíthet információcsere-kapcsolatot az országonkénti jelentésekre vonatkozóan.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot.
