Bosznia és Herczegovina fekvése és fölosztása; népessége. Sax Károlytól.
Bosznia és Herczegovina fekvése és fölosztása; népessége.
Sax Károlytól.
Sax Károlytól.
Bosznia és Herczegovina a Balkán félsziget éjszaknyugati csücskét foglalja el és egyszersmind áthidaló a Balkán és az Alpesek terűlete között. Bosznia legnagyobb részt a Duna vidékéhez, Herczegovina pedig egészen az Adriai tenger terűletéhez tartozik. Mind a két ország, valamint már a megszállás előtt többnyire egyesítve volt, jelenleg is egy egységes közigazgatási terűletté van összefoglalva s a szerajevói, tuzlai, banjalukai, bihácsi, travniki és mosztári hat kerűletre osztva. Ez a legutóbbi jelenleg Herczegovinát foglalja magában, bár régebben Herczegovina kelet felé jóval tovább, a mai szerajevói kerűlet délkeleti részére is kiterjedt. A kerűletek járásokra osztvák, melyeknek száma 53 s közöttük három városi járás (Mosztár, Dolnja-Tuzla és Banjaluka). A külön szabályrendelet szerint szervezett főváros, Szerajevo is némi tekintetben városi járás az ugyanazon nevű kerületben. A nagyobb kerűletek egy részének a szükséghez képest politikai alkerűletei is vannak. A törvénykezési és pénzügyi beosztás egyezik a politikai beosztással, azzal a kivétellel, hogy ott, a hol városi és országos járási hivatal is van, csupán egy a közös törvénykezési és adójárási hivatal.
Bosznia és Herczegovina közigazgatási terűlete 51.027 négyszögkilométerre terjed s így körűlbelűl Szerbiáéval (48.600 négyszögkilométer), vagy, még inkább Csehországéval (51.967 négyszögkilométer) egyenlő.
Bosznia és Herczegovina népessége valamivel meghaladja a 1 1/2 millió lélekszámot (az 1895. évi április 22-iki népszámlálás szerint: 1,591.036); s földje alakúlásához képest a lakosok meglehetős egyenetlenűl vannak eloszolva az országban.
Nemzetiségökre nézve Bosznia és Herczegovina lakosai legnagyobb részben a délszláv törzshöz tartoznak. Csupán a 400 évvel ezelőtt Spanyolországból beköltözött zsidók tesznek kivételt, a kik maguk között maig is spanyolúl beszélnek; számuk jelenleg 5,729; továbbá a megszállás óta az osztrák–magyar monarchiából ide kerűlt különböző nemzetiségű bevándorlók és a szintén csak a legutóbbi időben Németországból beköltözött telepesek (1.600 főnél több). De magának a bosnyák és herczegovinai lakosságnak a délszláv nemzetisége sem egészen tiszta, mert nemcsak az őslakosság (valószinűleg illirek) vérével, hanem az oszmán törökökével is elegyedett, a kik, bár számra nézve kevesen, a 400 éves török uralom idején telepedtek le az országban s az iszlámra áttért nagy számú benszülöttekkel egészen összeolvadtak.
A népesség mohamedán része meghaladja a félmilliót (az 1895. évben: 548.632), tehát az összesnek körűlbelűl egyharmada. A többi kétharmadban legszámosabbak a keleti orthodox keresztények (673.246). Utánuk következnek a katholikusok (334.142), azután a zsidók (8.213) hozzájuk számítva a föntebb említett spanyol zsidókat is. Protestánsok (az új népszámlálás szerint 3596-an) csak nehány év óta vannak. Ezek csaknem kivétel nélkül bevándorolt telepesek. A vallást itt is, mint az egész Keleten szokás, rendszerint nemzetiségnek is tekintik.
Foglalkozásra nézve a népesség legnagyobb része (88 százalék) mezei gazdaságot űz. A legutóbbi népszámlálás a következő adatokat szolgáltatta: 5.833 földesúr, 88.970 kmet család (feles vagy harmados földmívesek), 86.867 szabad földes gazda, 22.655 paraszt, a kik egyszersmind egy-egy földesúr kmetjei (azaz feles vagy harmados bérlői), valamely más földön pedig szabad birtokosok. A többi benszülött lakosok főképen kézmívesek és kereskedők, továbbá tanítók és papok, illetőleg ulemák, t. i. olyan egyének, a kik iszlám theologiai és jogi tanúlmányokat végeztek és jelenleg legnagyobbrészt bírákúl alkalmaztatnak mohamedán családi és örökösödési ügyekben. Különben a benszülöttek még kevesen vannak a tanúlt osztályok között, melyeknek tagjai legnagyobb részt az Ausztriából és Magyarországból beköltözött tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanítók és mérnökök. De lassanként mind több-több bosnyák és herczegovinai ifjú képezi magát a monarchia egyetemein tudományos pályára – köztük mohamedánok is – s ezek vagy állami hivatalokba, vagy ügyvédi pályára lépnek.
A városi lakosság Boszniában és Herczegovinában csak csekély része a népességnek; de itt város és falu között nehéz megvonni a határt, mert van sok nagy falu 2.000-et is meghaladó lakossággal és nehány kis város, melyekben a lakosság száma 1.000-nél is kevesebb. A legnagyobb városok: Szerajevo 38.000, Mosztár 14.400, Banjaluka 13.500 és Dolnja-Tuzla 10.200 lakossal (a katonaságot bele nem számítva). Ezek után hét város következik 5.000–10.000 lélekszámmal. A népesség eloszlása, sűrűsége (egy-egy négyszögkilométerre átlag 31 lélek) igen egyenetlen; a tuzlai kerűletben átlag 40, a travnikiban és Herczegovinában pedig átlag csak 24 lakos jut egy-egy négyszögkilométerre. Legsűrűbb a népesség az éjszaknyugati részen és az éjszakkeleti lapályokon (egy-egy négyszögmérföldön néhol 2.500-nál is több); legcsekélyebb a középtáji hegyes vidékeken, a hol egy-egy négyszögmérföldnyi terűletre már 500 lakos sem jut.
