Közlekedési vonalak. Ballif Fülöptől, fordította Pethő Gyula
Közlekedési vonalak.
Ballif Fülöptől, fordította Pethő Gyula
Ballif Fülöptől, fordította Pethő Gyula
Bosznia és Herczegovina folyói, mint vízi útak, igen csekély szolgálatot tesznek. Egyedűl a Drinát lehetett nagy műszaki akadályok legyőzésével olyan állapotba juttatni, hogy rajta Račától fölfelé Zvornikig kisebb gőzhajók járhassanak.
A folyók völgyeiben azonban szárazföldi útak számára nyitva van az ország belseje a monarchia határai felé. A Száva melletti Bródtól egy kis vízválasztón át, továbbá Kotorskótól kezdve a Boszna fő vö1gyében halad az egyúttal vaspályának és országútnak használt fő útvonal Szerajevo felé. Itt végződik a vaspálya. Az országút elhagyja a Boszna völgyét s Pračán, Goraždán és Čajnicán át a legvégső előre tolt katonai őrségig, a novi-bazári (voltakép plevljei) szandsákban levő Plevljébe megy.
Részlet a Makljen vidékéről.
Paur Gézától
Fölfelé a Vrbas menti lapályon egy másik országút fut keresztül Gradiskától Banjalukáig. E városon felűl Jajcaig áthatol a természeti szépségekben és építési nehézségekben egyaránt rendkivűl gazdag, 60 kilométernyi hosszú Vrbas-szorúlaton, azután a folyó partjain haladva a vízválasztó tövében levő Gornji-Vakufig visz, odább átvonúl a vízválasztónak Makljen nevű nyergén (1.148 méter) s onnan a Ráma völgyén át a Narenta völgyébe vezet.
A Drina mentén Zvornikon át halad egy országút Fakovićig, a hol megszakad s várja folytatását a folyó szorúlatain keresztűl Višegrad és Goražda városokig. Egyelőre Drinačánál ágazik ki belőle egy összekötő vonal, mely Vlašenicánál fölemelkedik a Romanja-planina magas fensíkra (1.250 méter) és Pod-Romanjánál szétágazva, egy részt Szerajevóba, más részt Rogaticán és a Šemeč-planinán (1.285 méter) át Višegradra visz. Bosznia nyugati részének fó közlekedési vonalai szintén a folyóvölgyekben haladnak: az Una völgyében a Dubicán, Kostajnicán, Novin és Krupán át Bihácsra; a Sana völgyében pedig a Novitól Prijedoron át Kljućra vezető út. Ugyancsak az Una és a Sana mentén halad a Doberlinnél bosnyák terűletre átlépő, Zágrábtól Banjalukáig futó vasút.
Herczegovinának egyetlen szabályosan kiképződött fő völgyében, a Narenta-völgyben nyílik út Szerajevo előtt a fő vízválasztónak Iván-nyergén (961 méter) és Mosztáron át a tengerhez. Ez útvonal nagy fontosságának megfelelően fut az országúttal párvonalosan a vaspálya is.
A tenger felé menő második összekötő út Travnik-Bugojnón, Kupreš fensíkján (Velika Vrata 1.374 méter) és Livnón át vezet a tengerpartra. Ez az út az általa átfutott karszt vidéken sehol sem talál kiépítését megkönnyítő völgyfeneket s ennélfogva a bosnyák magas hegység és a dalmata parti hegység (Prolog 1.173 méter) párvonalas lánczain kell átkapaszkodnia. Ezen a vonalon is ki van már építve a vasút Bugojnóig s a Vrbas-völgyben egy szárnyvonala Jajca felé ágazik el. Ugyanilyen akadályok gördűlnek a Mosztárból Nevesinjén (Grebak-nyereg 1.091 méter), Gackón (960 méter), Bileken és Trebinjén át Raguzába vezető út elé, nemkülönben Boszniának Dalmácziával való legéjszakibb összeköttetése, valamint a Petrovactól a Crljevicán (1.042 méter), Dolnji-Unacon, Grahovón és a Stožište-nyergen (954 méter) át Kninbe vezető út elé is.
Az elsorolt fő- és mellékvonalakon mindössze 830 kilométer vasút (ebből 721 kilométer 76 centiméter sinközű) és 3.857 kilométer országút szeldeli az országot. A Banjaluka és Doberlin közötti rendes vágányú vasútat kivéve, a többi mind az osztrák-magyar kormányzás hatósága alatt keletkezett.
