4225. Jöszte kárász! nincs késem.
4225. Jöszte kárász! nincs késem.
222Azaz nefélj, nem bántalak már. Azon egyszeri embertől, ki éhen kórászván a vizparton, kárászt fogott, s örülvén a jó szerencsének, azonnal késsel látot hozzá s vakarni kezdé. Azonban a hal kiugrott körme közül épen a vizbe, s tova uszott. A jó éhes ember a fentebbi, közmondássá lett, módon csalogatta, de biz a kárász nem hallgatott reá.
a) Mulat mint Kármáncsi a kutban. B.
