HETEDIK JELENET

Ottó és Biberach jönnek.

OTTÓ
Frissen - beszélj - találhattad magát?

BIBERACH
(jelentőleg) .
Találtam - a galamb helyett oroszlánt.

OTTÓ
Talán haragszik? Mit szólott?

BIBERACH
Hogy: eljön.

OTTÓ
(örömmel). Eljön!

BIBERACH
No csendesen! - Dicsérd
csupán
Múltával a napot.

OTTÓ
Hiszen maga
Mondá Melinda, hogy eljön?

BIBERACH
(fagyosan elmosolyodik s futva azon ajtóra veti szemeit, melyen Bánk elment).
Maga.
(Hangosan, vélvén, hogy Bánk hallgatózhat.)
Germanciust, ki elrejté magát,
Hogy majd kilesse, mit beszéllenek
Felőle, nem jó ám követni mindég,
Mert a szelíd Germancius tudá
Az indulatjait mérsékleni.

OTTÓ
Miért beszéled ezt nekem?

BIBERACH
Csak úgy -

OTTÓ
Te indulat nélkül való teremtmény,
Esmérlek-é immár én tégedet?
Vagy egy csodálatos embernek óhajtsz
Látszani úgy-e? - Légy nekem barátom.

BIBERACH
Én nem.

OTTÓ
Nem? és miért?

BIBERACH
Hogy más legyen.

OTTÓ
Derék.

BIBERACH
Azon bolondság, amidőn
Az állapotját elfelejti az
Ember, nevetségesebb, mint ha a
Természetét erején fellyűl feszíti.

OTTÓ
No, adj tehát tanácsot most.

BIBERACH
Miben?

OTTÓ
Te esméred Melindát -

BIBERACH
Tán - igen.

OTTÓ
Szólj!

BIBERACH
Hm -! minden, ami a fehérszemélyek
Szív-büszkeséginek hízelkedik,
Egyúttal az már tetszik is nekik.
Ők a legundokabb kirugdalódzót
Is még dicsőségesnek esmerik,
Ha benne egy kis rendkívül-való van.
Egy herceg - egy királyi néne - egy
Kereszt - arany lánc, mind egérfogók
Az asszonyokra nézve.

OTTÓ
S a derék
Bánk bán, Melindára?

BIBERACH
Férj, kit szeret.

OTTÓ
Elvesztem!

BIBERACH
Oh, dehogy! A férj se várjon
Az asszonyának szívétől soha
Többet, csak amit egy becsületes
Kalmártól: ez bármilyen szentül is fel-
Fogadja a kiválasztott jószáginak
A félretételét - mégis hazud -
Egész örömmel adja által a leg-
Elsőnek, aki értek többet ád.

OTTÓ
Mért könnyezett hát, hogy velem beszélt?

BIBERACH
Ez éppen a fő bökkenő! Uram,
Hidd el, hogy asszonyink ravaszabbak ily
Esetben, mint az ördög, amidőn
Az elragadni egy bűnöst törekszik.

OTTÓ
Oh, hát enyim Melinda!

BIBERACH
Nem hiszem.

OTTÓ
Nem?

BIBERACH
Mért akarsz elvenni egy szerencsét,
Melyet nem adhatsz vissza?

OTTÓ
Biberach!
Mi lesz tehát ebből? hisz' egyszer így,
Máskor pedig másképp szólsz -

BIBERACH
Mert sem a
Búdban, sem a szerencsédben soha
Ok lenni nem kivánok.

OTTÓ
(felbosszankodván; megvetőleg). Ostoba! (El.)

BIBERACH
(egyedül).A repkedő kicsinyke lelkek oly
Sokan donognak a világba', mint
A szúnyogok; de vajjon hol van az
Az ember, aki abban elhitetné
Magát, hogy ő közikbe tartozik?
Sokszor derék, ha egy ily ostobát
Jól megzavarhat az ember, ámde úgy,
Hogy ő megént mást légyen kénytelen
Zavarni. Rajta csak kegyelmes Ottóm:
Ugorj! de Biberachod hátra áll.
S ilyen szegény egy ember? éspedig
Uralkodó ember! mégis kezében
A nénje szíve, akit egy nagy ország
Fél - ! Tartományok hát csak machinák,
Amelyeket kis gyermek is megindít,
Ha félelem s reménység mindenik
Kereket helyén maradni kényszerít.
(Gondolkozik.)
Itthon vagyon tehát - Melinda a jel -
Jó, jó - - de csak vigyázva. Meglehet,
Bánkhoz szegődök. Ott van a haza,
Hol a haszon - s miért ne húzzam azt?
Hisz' aminek meg kell történni, az
Anélkül is megtörténik. (Kitekint.)
Ha! más
Oldalra a palásttal Bíberach.

Arcanum Újságok