NYUGAT-BERLIN
NYUGAT-BERLIN
Berlin West (németül)
Európa
Terület: 480 km2, Magyarországnál kb. 194-szer kisebb. Népesség (1985): 1897200. Népsűrűség: 3914,2/km2. Etnikai csoport: német. Nyelv: német. Vallások: protestáns 70,2%, r. kat.12,5%. Kormányzó polgármester: Eberhard Diepgen. Gazdaság: Pénznem: Mark (NSZK márka) (1988. jún.: 1,81 = 1 USD). GNP (1985): 20,3 Mrd USD. Export (1985): 3,0 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, elektromos befendezés, gyógyszer. Főbb exportpartner: Közös Piac. Import (1985): 2,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: ipari nyersanyag, gép, élelmiszer. Főbb importpartner: Közös Piac. Közlekedés: Közúti hálózat (1985): 137 km; ebből autópálya: 42 km. Gépjárművek (1985): személygépkocsi: 596291; egyéb gépjármű: 42569.
A II. világháború után az egykori német birodalmi főváros négyhatalmi megszállás alá kerül. Az 1950. szept.-i alapszerződés szerint Nyugat-Berlin – azaz a város 3 nyugati (brit, amerikai és francia) megszállási övezete – a Német Szövetségi Köztársaság tartománya, amely azonban formálisan nem tagja az NSZK-nak és önálló város. A város jogállása a hidegháború évei alatt mindvégig kelet-nyugati viták forrása. 1971. szept.-ben négyoldalú megállapodást írnak alá, amely 1972. jún. óta van érvényben. Eszerint Nyugat-Berlin alkotmányjogilag nem tartozik az NSZK-hoz, de a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismeri, hogy a várost szoros szálak fűzik a szövetségi köztársasághoz. A szinte teljes elzárkózás évtizedei után a 80-as években szélesednek Berlin, az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin kapcsolatai. Az 1985. márc.-i választásokon a szociáldemokraták egykori fellegvárában a kereszténydemokraták győznek. Eberhard Diepgen kormányzó polgármester többszöri halasztás után találkozik az NDK vezetőivel, és szerződéseket kötnek területcserékről, közlekedésről, a város jobb áram- és vízellátásáról.
