KUVAIT
KUVAIT
Kuvaiti Állam
Dawlat al Kuwayt (arabul)
Dél nyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 17 818 km2, Magyarországnak kb. egyötöde. Fekvés: Az Arab-öböl É-i részén. Szomszédai: Irak (É), Szaúd-Arábia (D). Felszín: Nagy része síkság, homokdűnékkel borított sivatag; a tengerparton félsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m).
Népesség: Lakosság (1989): 1 967 000. Életkor szerint: 0–14: 40,2%; 15–59: 57,6%; 60–: 2,2%. Népsűrűség: 10/km2. Etnikai csoportok: arab 85%; palesztin, egyiptomi, iraki, perzsa, indiai. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 78%, síita 14%), keresztény 6%. Városi lakosság: 92%. Főváros: Al-Kuwayt (Kuvait) (1985): 167 768 (A). Városok (1985): Hawalli 152 402; Jahra 67 311; Ahmadi 23 554.
Államforma: alkotmányos monarchia (sejkség). Államfő: Jabar al-Ahrnad al-Jabar as-Sabah sejk (szül.1928). Kormányfő: Saad Abdullah as-Salim as-Sabah ( 1978. febr. 8-a óta). Nemzeti ünnep: febr. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (kuvaiti dinár) (1990. ápr.: 0,29 = 1 USD). GDP (1989): 22,11 Mrd USD. GDP/fő (1989): 10 839 USD. Gazdasági növekedés (1989): 6,2%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1980): 6,3. Adósságszolgálat az
export %-ában (1989): 7,2. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 6,3. Fogyasztói árváltozások (1989): 3,5%. Munkaerő-megoszlás: szolgáltatás 45%; építkezés 20%. Export (1989): 8;9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék. Főbb exportpartnerek: Japán 24%, Hollandia 13%, Olaszo, 6%. Import (1988): 5,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 23%, Egyesült Államok 11%, NSZK 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 3800 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 440 142; egyéb gépjármű: 115 361. Főbb kikötők: Mina'al Ahmad, Kuvait. Hírközlés: Tv (1985): 580 000. Rádió (1985): 750 000. Telefon (1984): 419 200: Napilap (1985): 267/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 70,3; nők: 73,0 év. Születés (1986): 29,5‰. Halálozás (1986): 2,4‰. Népességnövekedés (1986): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1986): 26,1‰. Kórházi ágyak (1986): 5523 (+ 232 klinika és eü. központ). Orvosok ( 1985): 2592 ( +291 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1984): 640.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 71%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Brit protektorátusból 1961. jún. 19-én válik függetlenné, bár veszélyhelyzetben az emirátus továbbra is számíthatna brit katonai segítségre. 1977. dec. óta Jabar as-Sabah sejk áll az olajország élén, a 16 miniszterből 6 a Sabah család tagja. Bár pártok még nincsenek, politikai csoportok már alakulnak. 1987-től Kuvait hajói az Egyesült Államok flottájának védelme alatt haladnak a Perzsa-öbölben az iráni támadások miatt. A háború végétől a védelem megszűnik: 1990. jan.-ban megmozdulások kezdődnek, hogy folytatódhasson az 1985-ben felfüggesztett parlament munkája. A jún.-i választásokon a Nemzeti Tanács 50 tagját választják meg, 25 tagot az államfő jelöl ki. Ez a grémium készíti elő az ország visszatérését a parlamenti rendszerhez. Az aug.-i iraki agresszió elől a kormány Szaúd-Arábiába távozik. Az országot az iraki megszállók feldúlják, kifosztják, a külföldi követségeket vagy bezáratják, vagy körülfogják. Ala Huszein Ali ezredes bábkormány élére áll és kikiáltja a Kuvaiti Köztársaságot. A konfliktus miatt nemzetközi erők vonulnak fel a Perzsa-öbölben és a Földközi-tengeren. A kieső kuvaiti olajtermést Szaúd-Arábia és Venezuela nem tudja pótolni. Az olaj ára a magasba szökik.
