Dart (nyíldobás)
Dart (nyíldobás)
A dartot a világ jó részén már régóta ismerik, és igen nagy a népszerűsége, már Magyarországon is megalakultak az első dartklubok.
A dart angol szó, jelentése: dárda. Magát a játékot angolul dartsnak hívják, itthon a dart elnevezés használatos.
A játék őstörténetéről keveset tudunk, de annyi bizonyosnak tűnik, hogy egyik kezdetleges formáját már azok az angol íjászok is űzték, akik 1415-ben az agincourti csatában legyőzték a franciákat. 16. sz.-i írásos emlékek pedig arról tanúskodnak, hogy lovagi tornákon is próbálkoztak hasonlóval annak idején. A legendás Mayfloweren 1620-ban ezzel kapcsolódtak ki az Újvilágba igyekvő zarándok atyák, a puritánok.
A nagy áttörés csak a 20. sz.-ban következett be, amikor is Anglia-szerte klubokban, ivókban hódított a dart.
A kis közösségek csapatokat alakítottak, egyenruhát csináltattak, versengtek egymással, s mivel a darthoz nem kell komoly előtanulmányok sora, egyre többen játszották országszerte. Napjainkban népszerűsége óriási, igazi profi sporttá és jelentős üzletté vált.
A dart tulajdonképpen célbadobás, melyben a kis dárdákat (dobónyilakat) a játékosoknak egy sajátosan osztott céltábla legmegfelelőbb szektoraiba kell dobniuk.
A játék kezdetén a versenyzők 501 pontról (vagy 301-ről) indulnak, és a dobások során ezt a pontszámot kell folyamatosan csökkenteniük. Az a győztes, aki elsőként éri el a nullát.
A céltábla készülhet parafából, plasztilinből, szilfából, de napjainkban leginkább papír- és rostszálak vagy afrikai szizálkender sajtolásával készítik. Ez egy 46 cm átmérőjű kör, melyet huzalok segítségével 20, egyforma körcikkre osztanak. Ezeket szektoroknak nevezzük. A szektorok számozottak – de nem sorrendben. 1–1 értékesebb körcikk általában 2 kevésbé értékes között helyezkedik el, ezzel is nehezítve a játékot. (A legértékesebb, a 20 pl. 2 kis szám, az 5 és az 1 között található.) A táblán 3 keskeny gyűrű fut körbe, melyeknek nagyon fontos a szerepük. A külső keskeny kör megduplázza, a középső pedig megtriplázza a szektorok értékét. Tehát ha a nyíl a szektornak ebbe a keskeny kis részébe talál, a dobás értéke megkétszereződik, ill. megháromszorozódik. A céltábla közepének keskeny külső gyűrűje 25-öt ér, míg maga a céltábla közepe 50-et. Az eredmények feltüntetése pl. egy 20-as szektorba érkező duplázó dobás esetén D20, ugyanez triplázáskor, T20. A dupla és tripla dobások a játék változatosságát és a mérkőzések befejezésének izgalmasabbá tételét szolgálják, hiszen a versenyek java részén az utolsó dobásnak duplázónak kell lennie. A tábla egyébként fehér, fekete, zöld és piros színű.
Tudni kell, hogy ezen a táblán kívül léteznek más, helyi változatúak is, amelyeket a hagyománytisztelő Anglia egyik-másik részén a mai napig használnak.
A dobónyíl a kezdetek kezdetén fából készült, acélheggyel és természetes toll szárnyakkal. Manapság az acélhegyű dartoknak alapvetően 2 típusát különböztetjük meg: a réz- és a volfrám-dartot. Mindkettőnek megvan az előnye és természetesen a maga tábora is. A dobónyíl 16 cm hosszú, súlya maximum 50 g lehet. A nyíl súlyeloszlása is változó. Van olyan dart, amelynél a súly a hegy közepére koncentrálódik, egy másikban egyenletesen oszlik el és a harmadik, az ún. torpedóforma, ahol a súly a hegy elejében található. A szár többnyire műanyagból készül, ahogy a tollak is. Ez utóbbiak levehetők – a jobb tárolás miatt.
A dobás stílusa nem kötött, mindenki maga alakíthatja ki a saját legeredményesebb pozícióját.
Fontos még a szabályos távolságok meghatározása. A céltábla közepének a padló szintjétől 173 cm-re kell lennie. A dobótávolságot úgy határozhatjuk meg, ha húzunk egy képzeletbeli vonalat a tábla előlapján lefelé a padlóig, majd egy másikat ettől a ponttól a dobóvonalig. Ez utóbbi a dobótávolság, ami változó. A nemzetközi versenyeken azonban mindig 237 cm-ről dobnak a versenyzők.
A játékot egyszerre mindig ketten játsszák, ők versenyeznek egymással. Mindkét versenyzőnek 3–3 dartja és 501 (ill. 301) pontja van. Az a játékos kezd, amelyik először nagyobb értéket dob. Az első versenyző eldobja mindhárom nyilát, ezek eredményét levonják az 501-ből, majd jön a másik játékos. Az győz, aki először éri el a 0-t, de az utolsó dobásnak duplázónak kell lennie. Ha tehát a játékosnak pl. 30 pontja van, dobhat 2 dartot a 10-es szektorba, s akkor a harmadik dobásának feltétlenül duplázó 5-ösnek (D5) kell lennie. Ám ha véletlenül T20-at, tehát 60-at dob bármelyik dárdájával, az eredménye ez után a kör után marad 30, mindaddig, míg szabályosan el nem éri a 0-t. Hiszen ebben az esetben szó szerint túllőtt a célon.
A játékot itt is, mint a teniszben, szettekben játsszák, egyenes kieséses rendszerben. Általában 2 vagy 3 nyert játszma kell a továbbjutáshoz, de a nagy világversenyeken mindig eggyel több szettet kell nyerni a fordulók múltával. Így gyakran előfordul, hogy a döntőben 6 győztes játszma kell a végső győzelemhez, ami nemcsak megnyújtja, de rendkívül izgalmassá is teszi a végjátékot.
A nemzetközi versenyek hangulata forró, hiszen nemcsak a pontos célzás a fontos, de döntő szerepe lehet az okos taktikának és a gyors fejszámolásnak is. Hiszen a játékosnak gyorsan kell döntenie, hogy az adott helyzetben melyik szektorba vagy annak melyik gyűrűjébe kell dobnia a minél jobb eredmény eléréséhez.
Matematikailag legkevesebb 9 dartra van szükség ahhoz, hogy egy versenyző 501-ről nullát érjen el. Ezt a teljesítményt a versenyeken mindig külön díjazzák. A világon először ez John Lowe-nak sikerült 1984-ben, s ezért a teljesítményért 102000 angol fontot kapott.
Az összeg nagyságából következtetni lehet arra, hogy a dart körül a világon nagy pénzek forognak. A 2 egymással versengő legnagyobb világcég, az Unicorn és a Harrows óriási összegeket fordít a sportág technikai tökéletesítésére, versenyek rendezésére.
A dart Angliából indult hódító útjára. Az angol dartszövetség (National Darts Association) 1954-ben alakult, s napjainkban több mint 7000 dartklub működik a szigetországban. Hozzávetőlegesen 6 millióan űzik ezt a sportot a brit szigeteken, ebből kb. 1,5 millió az igazolt játékos. Ebben az előretörésben nagy szerepe van a Brit Dart Szervezetnek (British Darts Organization), mely a dartot kocsmai szórakozásból képernyőre kerülő profi sporttá fejlesztette. A BDO rendezi a híres British Opent, a Brit Nyílt Bajnokságot és az évenkénti World Masters-t, a Mesterek Tornáját.
A Nemzetközi Dart Szövetségnek (World Darts Federation) több mint 30 tagja van, jelenlegi főtitkára az angol Olly Croft.
A sportág legnagyobb versenyei: Mindenki előtt nyitottak a nemzeti bajnokságok, mint a British Open, a Swedish Open és az egyik legrégebbi, a News of the World verseny. Meghívásos alapon zajlik a Világ Kupa (minden páratlan évben), az Európa Kupa (páros években), az Embassy World Professional Championship, vagy a World Masters. A dartban férfiak és nők, egyéni és csapatversenyben küzdenek egymással.
A sportág nagy egyéniségei: John Lowe-ról már esett szó, ő győzött a világon először 9 darttal, s a többiek szinte fenoménnak tartják. Nagy vetélytársa a szintén jobbkezes Eric Bristow, aki 20 évesen a legfiatalabb World Masters-győztes volt. A világ élmezőnyébe tartozik 2 népszerű honfitársa, Cliff Lazarenko és Dave Whitcombe is. Ha a világranglista első 10 helyezettjét nézzük, England feliraton kívül csak elvélve látunk mást, de ha mégis, akkor az skót vagy walesi játékost jelöl…
A hagyományos, tehát az eddig leírt darton kívül létezik az ún. elektronikus dart, ami lehetővé teszi, hogy a játékot sportgéppel játsszák. A sportgép automatikusan számolja az eredményt, fény- és hangjelekkel jelzi a különböző dobások értékét, és besorolja a játékosokat. A céltábla méretei és a távolságok itt is ugyanazok.
Természetesen, mivel a táblát itt a gépbe építik, az anyaga műanyag. A dobónyilak pedig többnyire könnyebbek, és nem acélból, hanem műanyagból készül a hegyük. Ezt nevezik lágy hegyű (soft) dartnak.
Az elektronikus dart az Egyesült Államokból indult, és pár év alatt óriási népszerűségre tett szert. Németországban pl. 30000 sportgép működik és a nagyobb versenyeken akár 100 versenyző is indul. De Olaszországban, Svédországban, Belgiumban és Hollandiában is rohamosan nő a csapatok száma. Ausztrián pl. valósággal végigsöpört a dart: 1 év alatt 120 klub alakult, és jelenleg 40000 ember játszik rendszeresen.
A gép segítségével a játéknak számos variációs lehetősége van. Itt többnyire 301-ről indul a számozás, de ezenkívül léteznek más számlálási módok is, a gép programozásától függően. Ám ezeket legfeljebb kisebb háziversenyeken vagy szórakozásképpen használják.
Magyarországon az elektronikus dart tette meg első lépéseit. 2 dartklub már alakult, de egyre több helyen szerveződnek hasonló egyesületek, és már formálódik a Magyar Dart Szövetség is. A Magyar Dart Club és a Fortuna Dart Club egyaránt 1991. nov. 5-én alakult.
Az országban egyre nő a sportgépek száma. A Nemzetközi Dart Szövetség fontolgatja, hogy az elektronikus dartot is felveszi a szervezetbe. Az alakulóban lévő Magyar Dart Szövetség megkapta az 1992-es elektronikus dart Európa-bajnokság rendezési jogát.
