Krikett
Krikett
A legrégebbi ábrázolás a krikettről egy 1250-ből származó rajzon található, amelyen 2 férfi játszik egy ütővel és labdával. A játékot az 1500-as években már rendszeresen űzték az angliai Surrey-ban. Az első eredmény, amit feljegyeztek, 1744-ből való, amikor is Anglia csapata megverte Kent megye válogatottját.
A játékot egy 80–100 m átmérőjű kör alakú füves pályán játsszák, melyre egy határvonalat festenek fel. A pálya közepén található az ún. „pitch”: olyan kb. 20 × 2 m-es finomra nyírt pályarész, melynek 2 végén található a 2 „wicket”. Egy wicket 3 db, egymástól kb. 7–7 cm-re leszúrt kb. 70–80 cm magas botból áll.
A játékot 2, egyenként 11 főből álló csapat játssza. A mérkőzés megkezdése előtt sorsoláson döntik el, hogy melyik csapat lesz elsőként az ütő („bating”) és melyik a dobó („fielding”) csapat. A játék kezdetekor az ütő csapat 2 játékosa elfoglalja helyét a 2 wicket előtt. A dobó csapat játékosai a pálya különböző részén elhelyezkedve körbeállják az ütő játékosokat. A dobó csapat egy játékosa nekifutva, az egyik wicket mellől nyújtott karral dobva megcélozza a másik wicketnél álló ütő játékos mögött levő wicketet, amelyet utóbbi véd ütőjével. (A labda kb. teniszlabda nagyságú, tömör, bőrrel bevont, kemény és nehéz, ezért az ütő játékosok védőfelszerelést hordanak. Az ütő a régi sulykolófához hasonlít, fából készül, nyele gumival bevont.) Az ütő játékos megpróbálja a labdát minél messzebbre elütni úgy, hogy azt ne lehessen elkapni. Pontot („run”) úgy lehet elérni: – ha az ütő játékosnak sikerül a labdát elütnie, a 2 ütő játékos futva helyet cserél a 2 wicket között. Eközben a dobó csapat tagjai próbálják a labdát minél gyorsabban visszajuttatni a wickethez. Ha sikerül helyet cserélniük, a csapat kap egy pontot. Ha a labda jut vissza előbb, az az ütő játékos kiesik, amelyik nem ér oda a wickethez. (A wicket közelében elhelyezkedő játékvezetők döntik el, hogy a labda vagy a játékos ért-e előbb oda a wickethez.) Tehát az ütő játékosoknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy elinduljanak-e. Ha kétszer sikerült helyet cserélniük 2, ha háromszor, 3 pontot kapnak. 4 pontot akkor kap az ütő csapat, ha az ütő játékosnak sikerül a labdát a határvonalon kívülre ütnie anélkül, hogy a dobó csapat játékosai azt utolérnék. 6 pont akkor jár, ha a labda a pályán nem, hanem csak a határvonalon túl esik le.
Pont jár még akkor, ha a dobó játékos túl „széleset” dob (wide ball), vagy ha a dobó játékos belép (rálép vagy túllép a megengedett vonalon „no ball”).
A játékos akkor esik ki:
1. Amikor a labda előbb ér vissza a wickethez, mínt a játékos („run out”).
2. A játékos nem találja el a labdát, a labda eltalálja a wicketet („clean bowled”).
3. A labdát, miután az ütő játékos beleütött, vagy beleért, anélkül, hogy leesett volna, a dobó csapat valamelyik tagja elkapja („caught”).
4. Az ütő játékos beleüt ütőjével a wicketbe („hit wicket”).
5. Az ütő játékos a wicketet a lábával védte és ez akadályozta meg a labdát abban, hogy a wicketet eltalálja („I. b. w.” = leg before wicket).
Ha az egyik ütő játékos valamelyik módon kiesik, bejön helyette a csapattársa addig, ameddig a 11 fős csapatból 10-en kiesnek. Az ütő csapat számára akkor vége a mérkőzés első félidejének. Az egyes játékosok által elért pontok összeadódnak, ez az első félidő eredménye.
Ekkor a másik, az addig ún. dobó csapat kezd ütni. Mikor a fenti módon ez a csapat is befejezte az ütést, vége mindkét fél részére az első félidőnek. Mindkét csapat még egyszer üt, a 2 félidő összeadódik, és aki többet ért el, az nyerte a mérkőzést.
Az eredményjelző táblán a kiírások a következőképpen értelmezhetők:
pl. 2/112 (v. 112/2) = a csapat 112 pontot (run) ütött és 2 játékosa esett ki,
vagy 376 for 6 = a csapat 276 pontnál tart és 6 játékosa esett ki.
A csapat tagjai specializálódnak – van, aki jobb ütő, van, aki jó dobó. Egy dobó egymás után csak 6-ot dobhat, utána más jön, de újabb 6 dobás után az első újra dobhat (hat dobás = 1 over).
A mérkőzéseket 2 csoportba oszthatjuk:
1. Országok közötti mérkőzések (lest match)
Bajnoki mérkőzések (county match).
Ezek általában ötnapos mérkőzések.
2. A 70-es évek végétől – főképp a tévéközvetítések miatt – népszerűvé vált egynapos mérkőzések, amelyek egyfordulósak, azaz mindkét csapat csupán 1–1 alkalommal üt, és a dobások száma maximálva van (40 vagy 50 over).
A krikett nagyhatalmai:
Anglia, Ausztrália, India, Nyugat-India, Pakisztán. A „második” vonal jelentősebb képviselői: Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság, Szingapúr.
