Győr-Moson-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron megye hazánk északnyugati területe, 4 012 négyzetkilométeren helyezkedik el. Északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával határos. A megye az ország területének csak 4,3 %-a, népessége az ország lakosságának 4,2%-a: 425 ezer ember él itt. Területi nagyságrendben a 19 közül az ország 13. megyéje. Székhelye Győr megyei jogú település. Sopron ugyancsak megyei jogokkal rendelkező település. Az említettek mellett Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár és Fertőd rendelkezik városi ranggal. A községek száma 167. A megye átlagos népsűrűsége 107,98 fő négyzetkilométerenként. Két város, Győr és Sopron lakóinak száma haladja meg az ötvenezret.
A népesség fogyásának üteme éveken át stagnált, 1995-ben azonban romló tendenciát mutatott. Az 1993 és 1994 közötti évi kétszázalékos fogyás a következő évben 2,2%-ra emelkedett. Ezek az értékek egy százalékkal kisebbek az országos átlagnál.
A ’80-as évek elejétől a halálozások száma meghaladta a születésekét. A termékenység csökkenése a ’90-es években folytatódott. Az élveszületések száma 1996-ban mélypontra jutott, négyszázzal maradt el az előző évitől. A csökkenés mértéke (8,8 százalék) az előző évekénél nagyobb volt, jóval meghaladta az országos 5,8 százalékos átlagot.
A művi vetélések száma 1995-ben 2 773, 1996-ban 2 789, 1997-ben 2 395. A csökkenő tendencia mellett 1997 kedvező jele, hogy száz élve született csecsemőre 59 művi vetélés jutott, ez alacsonyabb az országos átlagnál. Egyelőre nincsenek kedvező jelek a házasságkötési és válási statisztikákban. Győrött 1995-ben 826-an, 1996-ban 816-an, 1997-ben 722-en kötöttek házasságot. A házasodási kedv csökkent, a válások száma viszont emelkedett: 1995-ben 361, 1996-ban 365, 1997-ben 385 házasságot bontottak fel Győrött.
A megye nagyobb része síkság, éghajlata mégis eltér az Alföldétől. Ennek oka az óceántól való távolság. Uralkodó széljárás az északnyugati: hazánk legszelesebb vidéke Mosonmagyaróvár és környéke. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi középhőmérséklet 20–21 fok közötti, az évi napsütéses órák száma 2 000. A csapadék mennyisége éves átlagban a Kisalföld keleti részén az 550 millimétert sem éri el, a nyugati határszélen (Brennbergbányán) 800 milliméter körüli. A megye középső részein júniusban, nyugati felén júliusban van a legtöbb csapadék. A legszárazabb hónap a január és a február.
A megye tájegységei: a Győri-medence, a Szigetköz, a Hanság, a Rábaköz, a Tóköz, az Alpokalja, a Mosoni-medence és a Pannonhalmi-sokorói dombok. Vizei: a Duna, a Rába, a Rábca, a Marcal és a Fertő tó.
A megye legnyugatibb pontja Sopron, legkeletibb Mezőörs. Legészakibb pontja Rajka, legdélibb Csáfordjánosfa.
A kelet–nyugati távolság a megyében 120 kilométer, az észak–déli távolság pedig 70 kilométer. Legmagasabb pontja a Soproni-hegységben lévő Magas-bérc 556 méterrel, legmélyebb pontja a gönyüi Duna-part 108 méterrel.
Szent István korától négy magyar megye: Győr, Sopron, Moson és Pozsony terült el ezen a vidéken. Az első világháborút követő Párizs környéki békeszerződések következtében Győr, Moson és Pozsony vármegye visszamaradt részeit 1924-ben vonták össze, és 1950-ben egyesítették Sopron vármegye megmaradt részével. Jelenlegi formájában 40 évig Győr-Sopron megye volt a neve, 1990-ben a történelmi hagyományok miatt Győr-Moson-Sopron megyére keresztelték.
A megyei politikában elsősorban azok a pártok vesznek részt, amelyeknek országos képviseletük is van. A hat, illetve hét parlamenti párton (MSZP, SZDSZ, Fidesz-MPP, FKGP, KDNP, MDF, MDNP) kívül megyei szervezete van a MIÉP-nek és a Munkáspártnak. A hat közül három nagyobb városban (Győrött, Sopronban, Mosonmagyaróváron) olyan egyesületek, szövetségek is képviselethez jutottak a parlamenti pártok mellett, amelyek helyi érdek- és értékvédő programmal léptek fel. Győrött a Pro Urbe Egyesület 3, a Győri Polgári Kör és a Reflex Környezetvédő Egyesület 1-1 képviselői helyhez jutott. Sopronban a Szövetség Sopronért 2, Mosonmagyaróváron a Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete 4, a Lakástulajdonosok és Bérlők Egyesülete 1 helyhez jutott a városi képviselő-testületekben.
Az 1994. évi választásokon a megyében leadott szavazatok aránya szerint a pártlisták a következőképpen festettek: 1. MSZP, 2. SZDSZ, 3. MDF, 4. FKGP, 5. KDNP, 6. Fidesz, 7. Köztársaság Párt, 8. Munkáspárt, 9. Agrárszövetség. A második választási forduló sem változtatta meg ezt a képet. Eredményeként a hét egyéni választási kerületből az MSZP 4, az SZDSZ 2 képviselőt küldött a parlamentbe. A hatodik választókerületben (Kapuvár) az első adatok szerint Varga Gyula (SZDSZ), a város 1990–94 között polgármesteri tisztséget betöltött jelöltje győzött, végül tíz szavazattal mégis Raskó György (MDF) lett a befutó. A megyében a megszerezhető hat listás képviselői helyből ötnek akadt gazdája, amelyen az MSZP 2, az SZDSZ, az MDF és az FKGP 1-1 képviselői helyen osztozott.
A győri önkormányzat az ipari park betelepítésére, a belvárosi műemlékek felújítására, szociális lakások építésére fordított megkülönböztetett figyelmet. Sopronban a műemlékvédelem központi helyen szerepelt. A városnak önálló színháza lett. Mosonmagyaróváron szennyvízcsatorna és víztisztító épült. Új zsilipet helyeztek üzembe a malom-ági Lajtán. Csornán vezetékes gázhálózatot és szennyvízcsatorna művet építettek. Az önkormányzat jelenleg a meglévő termálfürdő és gyógyvíz legcélszerűbb hasznosításának lehetőségét kutatja, akárcsak Kapuváron. Kapuvár megteremtette teljes közmű-infrastruktúráját. Kórházában működik az érbeteg-rehabilitációs központ. Folytatódik az észak–déli kerékpárút kiépítése az osztrák határig. Fertődön ugyancsak elsőrendű feladat a csatornázás befejezése. Az egykori szovjet laktanya hasznosítása ugyancsak fontos cél. Az Eszterházy-kastély megóvásáról és hasznosításáról kormányhatározat született. Az értékes, egyedülálló épületről a jövőben közhasznú társaság gondoskodik. A társaság négy alapítója közt van a helyi önkormányzat is a három minisztérium mellett.
