Az ENSZ szervei, szervezetei és programjai
Az ENSZ szervei, szervezetei és programjai
1) ENSZ Környezeti Programja (UNEP). A konferencia folytatása során megerősített szerepet kapott a következő feladatokban:
– katalizáló szerepet kell játszania az ENSZ egész rendszerén belül a környezeti tevékenységek és megfontolások elősegítésére, ösztönzésére.
– előmozdítja a nemzetközi együttműködést a környezet területén, ajánlásokat tesz a szükséges politikai eszközökre;
– a környezeti monitoring és hatásvizsgálat, a vonatkozó tudományos kutatások koordinálása, a környezetre vonatkozó adatok és információk eljuttatása a kormányokhoz és szervezetekhez;
– a nemzetközi környezeti jog továbbfejlesztése;
– minden környezetileg megfelelő technológia információcseréjének megkönnyítése, a szubregionális és regionális együttműködés elősegítése;
– a kormányok számára technikai, jogi és intézményi segítségnyújtás.
2) Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). Ugyancsak kulcsszerepe van az UNCED folytatásában, területi irodáinak hálózatán keresztül országos, regionális, interregionális és globális szinten segíti elő az ENSZ-rendszer kollektív fellépését az Agenda 21 végrehajtása során. Feladatai:
– szervezi a kapacitásépítést helyi, nemzeti és regionális szinten;
– mozgósítja a kormányok adományozói forrásait;
– a fogadó országok kérésére segíti azok nemzeti koordinációs mechanizmusainak és hálózatainak kiépítését.
3) Az ENSZ Kereskedelem és Fejlődés Konferenciája.
4) Az ENSZ Szudán-Szaheli irodája. Az UNDP égisze alatt működve és az UNEP támogatásával részt vesz az Agenda 21 azon részeinek végrehajtásában, amelyek a szárazság, a sivatagosodás és a földgazdálkodás kérdéseivel foglalkoznak.
5) Az ENSZ szakosított intézményei és társult szervezetei, valamint az egyéb érintett kormányközi szervezetek.
Pénzügyi források és mechanizmusok. Az Agenda 21 33. fejezetében a következő olvasható: „Általában az Agenda 21 végrehajtásának finanszírozásáról az egyes országok saját állami és magánszférája gondoskodik. A fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlettek számára a Hivatalos Fejlesztési Segélyalap (ODA) a finanszírozás fő külső forrása, de az Agenda 21 végrehajtásához és a fenntartható fejlődés biztosításához jelentős új és pótlólagos anyagi forrásokra is szükség lesz. A fejlett országok megerősítik azt a vállalásukat, hogy teljesítik az ENSZ által elfogadott célt, miszerint bruttó nemzeti termékük (GNP) 0,7 százalékát elkülönítik az ODA számára, és ha még nem érik el ezt az arányt, akkor az elmaradásuk mértékében vállalják, hogy kiterjesztik segélyprogramjaikat az Agenda 21 céljainak lehető leghamarabbi elérése és gyors, eredményes végrehajtása érdekében. Az egyes országok vállalták, hogy 2000-re teljesítik a feladatot. Döntésük szerint a Fenntartható Fejlődés Bizottság rendszeresen áttekinti és figyelemmel kíséri tervteljesítésük ütemét.”
Pénzeszközök, intézmények. Az Agenda 21 és a konferencia egyéb határozatainak finanszírozását úgy kell biztosítani, hogy az új és kiegészítő források maximálisan hozzáférhetők legyenek, és az összes rendelkezésre álló pénzeszközt és finanszírozási lehetőséget teljes mértékben felhasználják és kiaknázzák. Ezek többek között az alábbiakat foglalják magukban.
a) Multilaterális fejlesztési bankok és alapok
– Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA);
– Regionális és szubregionális fejlesztési bankok. Ezeknek hatékonyabb szerepet kell játszaniuk a feladatok végrehajtásához szükséges források kedvezményes vagy egyéb engedményes feltételek mellett történő előteremtésében.
– A Világbank, az UNDP (az ENSZ Fejlődési Programja) és az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) által közösen vezetett Globális Környezeti Alap (GEF). Kiegészítő támogatásaival és kedvezményes pénzeszközeivel vesz részt a megvalósításban, biztosítva az Agenda 21-ben felsorolt lényeges tevékenységekre elfogadott költségkiegészítést, különösen a fejlődő országok számára;
b) Speciális hivatalok, egyéb ENSZ-testületek. Ezek támogatják a kormányokat az Agenda 21 végrehajtásában.
c) Multilaterális, a kapacitás kiépítését és a szakmai együttműködést szolgáló intézmények. Ezek révén kell biztosítani az UNDP számára a szükséges pénzügyi hátteret.
d) Bilaterális segítségnyújtási programok.
e) Adósságkönnyítés. Ez elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű fejlődő országok adósságproblémáját hivatott megoldani, hogy rendelkezésükre lehessen bocsátani a fenntartható fejlődéshez szükséges eszközöket.
d) Magánfinanszírozás. Az akcióprogram szorgalmazza, hogy növeljék a nem kormányzati csatornákon keresztül befolyó, az ODA körülbelül tíz százalékát kitevő önkéntes hozzájárulások mértékét.
Befektetés. Országos befektetést ösztönző politikával, a vegyes vállalatok támogatásával és más módon kívánja bátorítani az akcióprogram a technológiaátadást és a közvetlen külföldi befektetések nagyobb mértékű mozgósítását.
Innovatív finanszírozás. Az akcióprogram új utak keresésére ösztönöz az új állami és magánpénz-források előteremtésére, különösen:
– az adósságkönnyítés különféle formái,
– a gazdasági és költségvetési ösztönzők,
– a forgalmazható jogok alkalmazhatósága,
– a magáncsatornákon és nem kormányzati szervezeteken keresztül befolyó önkéntes hozzájárulások és a pénzalapok létesítésének rendszere,
– a jelenleg katonai célokra elkülönített források átcsoportosítása területén.
Költségek. A konferencia titkárságának becslése szerint az Agenda 21 programjainak fejlődő országokban történő megvalósítása átlagosan évente 1993 és 2000 között összesen körülbelül 600 milliárd USD-be fog kerülni, amely magában foglalja a nemzetek közössége által támogatások vagy koncessziók formájában nyújtott 125 milliárd USD-t is.
