Szurdokerdők
Szurdokerdők
A középhegységek szűk völgyeinek alsó, meredek lejtőin, töbrök oldalain alakulnak ki. A zárt, két- vagy többszintes lombkoronaszint fajgazdag. Szurdokerdőket az Északi- és Dunántúli-középhegységben, Nyugat-Dunántúlon (Kőszegi-hgy.) és Dél-Dunántúlon (Mecsek, Villányi-hgy) találunk az országban. Bár a szurdokerdőkben értékes faanyagú fafajok fordulnak elő, fatermesztésre alkalmatlan területek. Az eróziónak erősen kitett termőhely miatt véderdőként kell őket nyilvántartani. A kis területű, könnyen sebezhető, de nagyon értékes élőhelyek csak így őrizhetők meg. Több szurdokerdőben, különösen a talpi részeken, luctelepítéseket végeztek, mely állományok – a luc pusztulása miatt is – visszaalakítandók. Jelentős károkat okoz a túlszaporított nagyvadállomány, taposásuk, rágásuk miatt az értékes fajok eltűnnek, s gyomosodás tapasztalható. Ugyancsak hasonló problémák lépnek fel a turizmus miatt is.
