20. Középületek. Utak. Utczák.
20. Középületek. Utak. Utczák.
Középületekül ezek vannak 1854-ben megjelölve: tanácsház, reform, gymnasium, professzori lak, plébánia, katholikus kántorház, katholikus iskolaház, reform, papi ház, reform, kántori ház, reform. leány-iskola a templom alatt, kraszna-utczai leány-iskola, kisdedóvóda, három katona-istálló (a tyúkól-utczai a városé, a kraszna- és alszeg-utczai a kerületé), kerületi ház és tömlöcz, városi tömlöcz, csordás ház, kraszna-utczai temetőszín, Bálint-ház.*
*Sárga könyv, 336–337. l.
A legutóbbi évekre esnek a nagyobb építkezések, magánházak s középületek egyaránt. A város egy millió kétszázezer koronát fordított építkezésekre. Uj honvédlaktanyája 319.838 K 63 fil., vigadója 337.496 K 93 fil., vásárcsarnoka 33.215 K 64 fil., vágóhidja 32,369 K 26 fillérbe került. Ártézi kútat furatott, 12.646 K 75 fil. költséggel s a Polgári-tért 53,323 K 97 f. kiadással rendezte. A nagy Wesselényinek a jobbágyság fölszabadítását jelképező szobra, Zilah főterén, a vigadó előtt, szemben a Rákóczi-utczával fogja hirdetni az egyenlőség eszméjét s egyszersmind a nagy embernek az Unio érdekében épen e ponton megpecsételt fönséges küzdelmeit. A tanácsház alapkövét 1836 junius 6-dikán tették le. Az építését 1838 555julius 1-jére fejezték be, a költség a kézi s igás napszámokon kívül, a melyeket a polgárok teljesítettek, 20.162 frt 19 krra rúgott. A tanácsház építése – mint Polgári Lajos, polgármester 1855-ben mondja – a város csinosbodására korszakalkotó jelentőségű volt. Ettől kezdődik a rendezés. A ki azelőtt az úgynevezett belső piaczra belépett a sártenger közepett, alig száz négyszögölnyi teret látott, melyet piacznak neveztek. A csizmadiák, timárok, szabók és szűcsök deszkából csinált árúló szineikkel volt az bekerítve. 1841-ben építkeztek aztán a czéhek s így tágítottak a piacztéren.*
*Zv. lt. Sárga könyv, 392. l.
VIGADÓ.*
*Vigadó. Fényképfölvétel után.
A vármegyének Zilahon levő közkórházáról már előbb szóltam.*
*I. k. 665. l.
1849 vége felé, a szabadságharcz leveretése után a város 556közügyei lassanként kezdtek a rendes mederbe visszatérni. Hogy a teljességgel kiürült közpénztárt helyreállítsák, a pálinka- és borárulás jogát 1851-től három évre 6050 ezüst frt évi bérért kiadják. E tájt fejezték be a város utczáinak kikövezését, ekkor kezdte meg Éltető Péter, mérnök a Meszesen keresztül vonuló út készítését.*
*Zv. lt. Sárga könyv, 389. l.
1854-ben még országos út nincsen. Közlekedő útak hossza: a Meszeshegy tetejétől fogva az egrespataki határig a somlyói út 5400 klafter,* Zilahtól Vártelekig 1609 klafter, Zilahtól Czigányiig 1603 klafter, Zilahtól a paniti hídig 3657 klafter új útat vágattak «a Sebesmalmon alól, keresztül a máléföldeken és réteken a nyíresi útat az alszegi kivágott úttal egybekötő, ki a Micze hídjáig, mi által a régi nyíresi út tolláltatván, a járás, mind Czigányi, mind a Nyíres felől, egy útra szoríttatott,»* hogy annyiféle útat ne kelljen fentartani.
*Egy mértföldre 1000 klaftert számítottak.
*Zv. lt. Sárga könyv, 341. l.
Vasútja 1887-től van. Ekkor nyitották meg a vármegyében az első, a szilágysági helyi érdekü vasútat, melyet aztán a szamosvölgyi (eleinte csak Deés felé, később Zsibótól Nagy-Bánya felé), végül pedig a somlyó-margitai követtek.
A reformáczió koráig nyúlik vissza a városnak négy kalandos kerületre való fölosztása a négy főutcza: Kraszna-, Székely-, Tyúkól- és Alszeg-utczák szerint. Ezek a kerületek eredetileg az egyházai, majd apró dolgokban a polgári közigazgatás szervei voltak, sőt – élükön az utczanegyedek választotta utczaatyákkal s az öregséggel – gyüléseznek ma is.* «Mindenik utczában egy fő és négy fertályinspektorok, kivéve az Alszeg-utczát, mely csak három fertályra van osztva, mindenik fertályispektornak egy-egy dékánja. Az utcza-inspektorok és dékánok községi határozat, de felsőrendeletnél fogva is minden közterhek és katonatartás alól mentesítve vannak.» (1854).*
*V. ö. Szilágyi Ferencz: Zilah Történelméből, 96. 1. (jegyzet).
*Zv. lt. Sárga könyv, 329. l.
557E négy főutcza történeti múltját nevök elmondja. A Kraszna- (most Széchenyi-) utcza egykor Kraszna vármegyéhez tartozott. A Székely-Nagy-utcza, melynek egy részét a tulajdonképeni Székely-utczát, ujabban a nagy Wesselényiről nevezték el, mint előbb is láttuk, a határőrök emléke.* A Tyúkól- (most Király-) utcza neve a háborús idők dúlásaiból maradt fenn, a mikor a pusztitó hadak üszke, csak egy tyúkólat hagyott meg. (Mai nevét XII. Károly svéd király után nyerte, a ki átutazóban itt hált meg a Zoványi-féle házban.)
*V. ö. I. k. 756. l.
VÁRMEGYEI KÖZKÓRHÁZ.*
*Vármegyei közkórház. Fényképfölvétel után.
Ez utczák hosszúsága (1854-beli adat): Kraszna-utcza 673, Székely-utcza Egregy felé 580, Somlyó felé 460, Tyúkól-utcza 510, Alszeg 563 öl.
Volt a városon az 1851-dik összeírás szerint 1039 telek, ezeken a Kraszna-utczán 258, Székely-utczán 284, Tyúkól-utczán 236, Alszeg-utczán 171, összesen 949 ház.
1854-ben a házak száma 955. Cserepes Kraszna-utczán 8, 558Székely-utcán 19, Tyúkól-utczán 2, Alszegen 9, összesen 38, 1834 előtt csak két cserepes ház volt a városon.* Zsindelyes Kraszna-utczán 75, Székely-utczán 99; Tyúkól-utczán 97, Alszeg-utczán 58, összesen 329. Szalmás Tyúkól-utczán 139, Alszeg-utczán 109, Székely-utczán 166, Kraszna-utczán 177, összesen 588. Kőből Kraszna-utczán 18, Székely-utczán 49, Tyúkól-utczán 30, Alszeg-utczán 41, összesen 138. Fából Kraszna-utczán 242, Székely-utczán 236, Tyúkól-utczán 208, Alszeg-utczán 131, összesen 817 ház volt ekkor.
*Sárga könyv, 387. l.
Kémény kőből Kraszna-utczán 25, Székely-utczán 46, Tyúkól-utczán 34, Alszeg-utczán 32, összesen 137; fából Kraszna-utczán 235, Székely-utczán 239, Tyúkól-utczán 204, Alszeg-utczán 140, összesen 818.
1831-től kezdték kikövezni lassanként a piacz környékét a Wesselényi-ház, a Kraszna-utczai első nagy kőhid, az alszegi belső nagy fahid és a református templom alatti belső leányiskola telke háta mögött a templomba felvezető lépcső közötti utczákat és a piaczot egészen. A temető-utczát 1856-ban kövezték ki. 1852-ben újból rakták a kövezetet – mint a Sárga könvyből olvassuk – a Bálint-ház előtt, a Bocsárában,* a Pap Józsefné házától a kraszna-utczai hidig fél felől, az Alszegről a templomba járó sikátor elején, az Ábrahám Gábor házától fölfelé. A templom alatti leány-iskola háta mögött a Varga András telke és a Vincze Ferencz kertje alatt is javítgatták az utczákat «vizet levezetőleg», azután a piaczot a Kiss Ferencz háza iránt a patak mellett az árokig. Kanálist csináltattak az Ábrahám Gábor hídjától fölfelé a Barta Lajos 559és János telkei előtt. A piacz háta mögötti Tyúkól-utczai patak partján a piacz felől kőfalat vontak. A piaczi kanálist 1856-ban fejezték be, 8751 frt 54 krba került.*
*Ez utczarész nevének az eredetéhez a nép egyháztörténeti magyarázatot fűz. A krasznautczaiak hajdan, mikor őket a belsővárosiak a reform. vallásra való áttérésre kényszeritették, eltorlaszolták magokat itt, hogy be ne bocsássák a végre már támadólag föllépett belsővárosiakat. Véres harcz fejlődött ki s drága áron fizették meg az ellenállást. A bocsát és ár szó összevonása volna a Bocsára. (V. ö. Fodor Dániel: Zilah város ezer éves múltjáak rövid ismertetése, 24. l. jegyzete.)
*Zv. lt. Sárga könyv, 402. l.
1852-ben kövezték ki a Wesselényi-háztól a Meszesre fölfelé a Nagy Mihály házáig és az alszegi nagy fahidtól lefelé vezető utakat, a Nagy-utczát a Nagy Mihály házától a Bánom városra lejáró utczáig egészen megporondozták, az Alszegen a Zsibó felé járó utzcát, a Kiss Bálintné kertje túlsó végéig, fél lábnyi magasságra kiporondoztatták mindenütt. 1853-ban kövezték ki egész végig a Nagy-utczát, továbbá az Alszegről a ref. templombla feljáró sikátort.
KÖZVÁGÓHID.*
*Közvágóhid. Fényképfölvétel után.
Kőhidak. Nagyok: Kraszna-utczán kettő, a Barompiaczon egy, az Alszegen a zsibói útra átjáró egy, a meszesi útban 560három és a paniti határszélben fél. Aprók: Alszegen három, egy a Wesselényi-ház és a tanácsház előtt, onnan a patakig levezető boltozatos kanálissal. A hidakat 1853-ban a sokszoros árvizek megrongálták, de azokat mind kiigazíttatták, «nevezetesen a szinte leszakadásig megrongált Kraszna-utczai felső kőhid alja újból czövekeltetett, fundamentuma és alsó szárnya egészen újból rakatott». Az árvíz 1859-ben a belső piacz közepén levő kőhidat és a plébános sikátorában levő fahidat is elrontván, azok helyett újakat csináltak.*
*Sárga könyv, 330–331. l.
Fahidak. Künn a határon 13 kisebb, 31 nagy. A belső piaczon 1, Tyúkól-utczán 30, Kraszna-utczán 13, Alszeg-utczán 21, Székely-utczán 15, összesen 124.*
*U. o.
