IX. Berger Lőrincz és Massa Simon czimereslevele 1667-ből.
IX. Berger Lőrincz és Massa Simon czimereslevele 1667-ből.
Eredeti. Nagy pergamen lap, elég diszes kiállitásban, de függő pecsétje hiányzik, ugy látszik egy alkalommal valami meleg helyre került és a viasz megolvadt, mert az olvadás foltjai erősen meglátszanak az okmány külsején; a pecsét megromolván, később a zsinórt is eltávolitották. A czimereslevél elején aranyos és fekete gót betüs sorok váltakoznak a király czimeinek elsorolásában, majd azután rendes irás következik, de a nevek végig aranyosak.
Ezen armálist Lipóttól Berger Lőrincz hüséges szolgálataiért kapta 1667 február 8-án mostoha testvérével, Massa Simonnal együtt, közelebbről azonban nincs meghatározva a szolgálat köre. Mint majd alább látni fogjuk, mindkét család brassai eredetü, de úgy látszik, Berger Lőrincz Sáros megyében viselt valami hivatalt, mert a czimereslevelet – a rávezetett hiteles feljegyzés szerint – Eperjesen hirdették ki ugyanazon év deczember 7-én.
A czimerleirás így szól:
«Scutum videlicet militare erectum cślestini coloris, fundum illius viridi campo late interoccupante, super quo integer gryphus naturali suo-colore effigiatus aurea corona redimitus, expansis alis erecte stare, divaricatis posterioribus pedibus, corporis mole arrecta, ac cauda inter pedes reflexa, rostro ferream soleam tenens, pedum vero anteriorum sinistro raptui inhiare, dextro autem virens sertum sursum ostentare, gradienticlue similis in dextram scuti oram tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, ex eoque alium gryphum inferiori per omnia conformem, inguinetenus eminentem, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae, laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus.»
A felhajtott részen: Anno domini millesimo sexcentesimo sexagesimo septimo; die septima mensis Decembris in sede iudiciaria comitatus de Saaros in libera ac regia civitate Eperies celebrata, prćsentes sacratssimć cćsareć regićque maiestatis ac domini domini clementissimi literć armales privilegiales sunt exhibitć, lectae ac solemniter publicatć per me Andream Dobay iuratum eiusdem comitatus de Saaros notarium mp.»
A czimerkép magassága 16, szélessége 13 cm. Széles, négyszögü arany keretben egy második, ovális alaku – zöld guirlandeból – következik. 151A négy sarokban négy kisebb arany koronás festett czimer foglal helyet, még pedig fönt a magyar és a cseh, alul a dalmát és a horvát czimer. A középen pedig fönt a keretből kiemelkedőleg van rajzolva az osztrák kétfejü sas. A szőnyeg vöröses lila szinü, belül arany damaszkolással.
A tárcsa alaku pajzs kék mezejében zöld alapon jobbra néző aranyos griff ágaskodik, melynek szárnyas felső teste ezüst szinü, szájában patkót, jobbjában zöld koszorut tart, fejét pedig arany korona ékiti. A pajzs fölött nyitott sisak, s e fölött ismét aranyos korona van, a melyből az alsóhoz teljesen hasonló – csakhogy nagyobb – griff emelkedik derékből növekvőben. A pajzs és a sisakdisz aránya 4,5 : 7,5. A takarók jobbra: kék-arany; balra: vörös-ezüst. A rajz maga csak középszerü, különösen a keretelés gyönge. Az oklevél leltári száma: 764.
A Berger családról a krónikások feljegyzései alapján tudjuk, hogy egyik tagja – Lőrincz – Brassó város jegyzője volt, meghalt 1654 október 20-án, özvegye pedig 1673-ban ujból férjhez ment. Ennek a fia lehetett a föntebb emlitett ifjabb Berger Lőrincz.
A Massa család szintén brassai eredetü, közülök ismerjük Keresztélyt, ki rozsnyai pap volt és 1578-ban halt meg. Fia, Simon a brassai gimnázium rektora, majd atyja halála után rozsnyai, később (1591–1605) brassai pap és a barczasági káptalan esperese. Ennek fia, Simon, szintén a brassai gimnázium igazgatója volt.* Ezekről különben még alább is leszen szó.
V. ö. Quellen IV. k.
