A BRASSAI NEMES CSALÁDOK JEGYZÉKE.
A BRASSAI NEMES CSALÁDOK JEGYZÉKE.
Befejezésül összeállitottam a brassai nemes családok névsorát, részben levéltári följegyzések, részben már kiadott heraldikai és genealogiai művek nyomán. E névsorba felvettem azokat is, kik ugyan eredetileg nem idevalók, de valami uton-módon idekerültek vagy az illetők maguk (pl. beházasodás), vagy nemeslevelük, szóval a kik a várossal vagy annak lakóival szorosabb viszonyba (pl. jobbágyok) léptek. Ezeknél azonban mindenütt megjegyzem, hogy az illetö család nem idevaló. Mint különlegességet felemlitem, hogy az egész Barczaságon sem régebben, sem ujabban nemesi birtokok nem voltak; a szászok városaikba a nemességet letelepülni nem engedték (pedig nagy és erős harczok folytak e miatt); az egyetlen birtokos nemes Brassó városa volt, melynek 13 faluja és sok ezer jobbágya volt.
Ezen jegyzék összeállitásánál a következő forrásokat használtam: 1. Georg M. G. von Hermann 1803-ból való genealogiai feljegyzései, tabellák, másolatok stb., melyeket Trausch József folytatott és kiegészitett. Kézirat a Honterus-gimnázium levéltárában (f. 34. Netoliczka: Trauschs Handschriften Katalog I. 80–82. l.). Itt emlitem fel, hogy már Hermann előtt Herberth Sámuel (biró 1738–46.) is sokat munkálkodott e téren s «Genealogia Brassobiaca» czimmel gyüjteményét. rendezve kiadni is akarta, de nem készült el vele. Hasonlóképpen Marcus Igelau († 1784) is gyüjtötte az adatokat, melyeket azután Hermann emlitett kéziratában «Genealogie der angesehensten Familien in Kronstadt» fel is használt. 2. A városi levéltárban is sok idevonatkozó feljegyzést találtam, nem emlitve az eredeti armálisokat. Ezek közül különösen kiemelem Kronberg Ferencz birónak 1819-ből való jelentését, melyre Bánffy gubernátornak azon rendelete szolgáltatott alkalmat (67/1819. sz. a.), melyben meghagyja, hogy a Barczaságon lévő ősszes nemeseket irják össze, s azoknak pecséteit 12-ed nagyságu papirra nyomva két példányban küldjék be a trónörökös gyüjteménye részére. Miután a rendelet minden megye és városba elment, s nagyon valószinü, hogy annak hamarosan eleget is tettek: érdemes volna utána járni, megvan-e még valahol e pecsétgyüjtemény? Kronberg is sietett a parancsnak eleget tenni, összeirta a brassai nemeseket, öszszesen 14 volt (1819-ben). 3. Számba vettem továbbá a különféle emlékeket, u. m. sirköveket (epitaphium), ötvósműveket, festményeket stb. Továbbá a városi levéltárban levő hódolati feliratok (homagium) pecséteit, melyeket a brassaiak 1741., 1781., 1791, 1792., 1838-ban állitottak ki, s melyeknek hiteles másolatai máig megvannak. Az alábbiakban e czimeres pecsétekre is többször hivatkozom «Homágium» jelzéssel. 4. Végül a kiadott müvek közül segitségemre voltak: Trausch József «Schriftsteller-Lexicon» 3 kötet, Brassó 1875; Illéssy-Pettkó «Királyi könyvek« Kővári és Nagy Iván ismert munkái, a Brünnben 1870-ben kiadott «Genealogisches Taschenbuch» I. k. és a «Turul» több kötete.
1. Alerich János Márton, dr. Albrich János és Schunkabunk Sára fia, mint cs. és kir. kapitány, 160Ferencz királytól 1796 nov. 18. nemességet kapott «von Albrichsfeld» előnévvel, meghalt 1814-ben Brassóban. Trausch I. 21. 1. Kronberg jelentése. Királyi könyvek 245. 1. Nagy Iván I. 17. 1. Az 1741. és 1792.-i homägium pecsétjein a három részre osztott pajzsban középen kardos oroszlán, jobbra-balra pedig félsas látszik, a sisak fölött kardos oroszlán növekvőben.
2. Bácsfalusi alias Gyerkó György, jobbágy családból származott, később az itélőtáblához került jegyzőnek. Nemességet és czimert I. Lipóttól kapott (Bécs, 1698 febr. 3.), a czimer: kék pajzsban szikla., e fölött vörösruhás kar irótollal; a koronás sisak fölött az alsó czimer ismétlődik. Jelmondata: PLVS VLTRA. Hermann Genealogiája. Királyi könyvek 248. 1.
3. Balás György «civis Coronensis» és szintén táblai jegyző ugyancsak Lipóttól nyer czimert János nevü testvérével együtt 1698 aug. 13-án. Kék pajzsban zöld hegy arany koronával, fölötte egy dárda, két irótollal keresztbe téve s borostyánkoszoru. A sisak fölött korona, piros szivvel, melyből három piros rózsa nyulik ki. Hermann Genealogia.
4. A Benckner-család három armálisát már ismerjük. Emliti különben Hermann is az ő Genealogiájában és Trausch is I. 103. s köv. 1. Turul XXIX. k. Az armálisok a család birtokában vannak. Homagium 1741. és 1781.
5. Berger. Berger Lőrincz czimereslevelét bemutattam Turul XXVII. 150. 1. Lipóttól származik 1667 febr. 8-ról keltezve, eredetije Brassó város levéltárában.
6. Blum-Fronius János brassai polgár «blumenfeldi» előnévvel nemeséget szerez 1744 jun. 14. Királyi könyvek 250. l. Az 1741-iki Homágium szerint a Blum-Froniusok czimere megegyezik a Froniusokéval.
7. Brecht von Brechtenberg. Brecht József Strassburgból vándorolt be Brassóba, orvos és tanár volt, az 1719. évben dühöngő pestis alkalmával tüntette ki magát és szerezte meg a nemességet. Trausch I. 176. l.
8. Brenner von Brennerberg-család Kronberg jelentése szerint I. Ferencztől kapta a nemességet és előnevet, még pedig Brenner János Mihály, brassai szenátor «brennerbergi» élőnévvel. 1715 jul. 7. Királyi könyvek 251 l. Kronberg jelentése. Homágium 1838. szerint a megfelezett czimerpajzs alsó felében hármas hegy tetején korona, a felső részben daru, nap és csillaggal, a sisak fölött struccztoll.
9. Brygant. Eredetije a leleszi levéltárban, II. Ulászló idejéből (1516. Buda, v. ö. Turul XXIV. k. 25. 1.). Tévesen tulajdonitják brassainak, mert az eredetiben «de Hrassow» van, s különben is ilyen nevü családról a feljegyzések semmit sem tudnak. Erről különben máskor.
10. Clompe von Kronberg. György Ferencz biró (1799–1822., meghalt 1828-ban) szerezte meg családjának a nemességet (Tartler: Collectanea I. 604. 1.), még pedig I. Ferencztől. Kronberg jelentése.
11. Clons. A nemességet Cloos János szász comes (1781–84 ) kapta fivérével, Mihálylyal együtt, ki Brassó város questora volt Hermann Genealogia. Trausch II. 263. 1. Elönevük «von Cronenthal», 1780 máj. 7. Királyi könyvek 252. 1.
12. Closius Apafi Mihály 1680 febr. 15. (Kihirdetve 1680 junius 1.). Hermann Genealogia. Trausch I. 225. Kronberg jelentése. Az 1781., 82. és 92-iki homágium szerint a czimer: alul jobbfelé néző álló oroszlán jobbjában hármas rózsabimbó, a sisak fölött öt struccztoll.
13. Christoph Apafi Mihály 1677 jul. 22., kihirdetve 1678 márcz. 4. Hermann. Kronberg jelentés. Az 1782-iki homágium szerint a czimeres pecsétben fiait etető pelikánt látunk, a sisak fölött pedig hármas szárazágat.
Cronenheim 1. alább Wenczel név alatt.
Cronenthal 1. Cloos.
14. Czako von Rosenfeld. 1. Apafi Mihály valószinüleg Czakó Dávid brassai birónak († 1676). 2. Lipót 1697; ápr. 30 (kihirdetve 1703 márcz. 10). Kapta Czakó György, fivére Ferencz és utódaik. Előnév: «von Rosenfeld». Hermann Genealogia, Trausch I. 231, Nagy I. III. 191.
15. Dillmont. VI. Károly 1717 aug. 23 (kihirdetve 1717 decz. 9.). Hermann. Nagy Iván III. 315. l. Kronberg jelentése. Az 1792-ik homágium szerint a család neve Dillman von Dillmont. A négy részre osztott pajzs 1. és 4 mezejében ágaskodó szárnyas oroszlánt, a 2. é 3. mezőben egy-egy sávot, a középen lévő ki pajzsban pedig egy vitéz félalakját látjuk. A sisak fölött 3 struccztoll emelkedik.
16. Drauth. Apafi Mihály 1670 decz. 8. 161Gyulafehérvárt nemességet és czimert ad Drauth Simonnak (de Corona, Cancellarić nostrć scriba et juratus notarius) és utódainak. A czimer leirása: kék pajzsban két ágaskodó sárga oroszlán kiöltött nyelvvel és baljukban kivont kard, egymásnak szembe fordulva. (Hermann). A Drauth czimer kőből kifaragva látható a három Drauth siremlékén a fekete templomban (képe megjelent: Magyarország történeti emlékei II. 490. á.), továbbá egy ezüst kanna fedelén kivésve (ismertettem Archeol. Ért. 29. k. 305. 1.). Kronberg jelentése. Különös dolog, hogy úgy ezen emlékeken, mint az 1741. stb. homágiumban levő czimeres pecséteken (valamint a városi tanácsház nagytermében levő képen) csak egy oroszlán látható, mig a leirásban kettő szerepel.
17. Engel. II. Lajos 1517 okt. 6-án Engel Péter brassai polgárnak czimert ad. Eredetije a városi levéltárban, ismertettem Turul XXVII. k. 103. l. Kiegészitőleg az ott elmondottakhoz még pótlólag megjegyzem, hogy Brassó város tisztviselői sorában 1681. és 82-ben mint quaestor (pénztáros) egy Bartholomćus Hirscher alias Engel szerepel, a mi arra mutat, hogy az Engelcsalád később a Hirscher nevet vette föl (valószinüleg a czimer után), vagy megforditva. Ez is egy érv a mellett, hogy a czimeres levelet csakugyan Engel Péter kapta. Tartler Collectanea I. 2.
18. Enyedi vagy Enyeter. «Martinus Enyedi de Brassó« és családja 1698 aug. 22-én Bécsben Lipóttól czimert kap: kék pajzsban zöld dombon korona, ebből kar emelkedik ki karddal, melyen török fő látszik. Ugyanigy a sisak fölött. Hermann. A királyi könyvek szerint a datum 1699 Jan. 29-e. 256. 1. Homágium 1741., 81., 92. Ugy látszik, hogy egy más Enyeter-család is volt, mert ennek czimerében kardos medve van. Homágium 1781.
19. Filstich. Filstich Mihály és fia István és utódai 1696 máj. 4.. (kíhirdetve 1703 márcz. 10.) Lipóttól nemességet és czimert kap. Hermann. Királyi könyvek 258. 1. Nagy Iván IV. k, 178. l. Az 1782., 81. és 92-iki homágium szerint a Filstich-család czimerében jobbfelé ágaskodó szarvas látszik, a sisak fölött két sasszárny, közben női alak-féle.
20. Fronius. Fronius Mátyás brassai szenátor 1583 márcz. 13: (in arce Nepocomicensi) Báthori István királytól nemességet és czimert kap: »ascutum videlicet triangulare aurei coloris in cujus rubro campo strutio naturalis coloris capite coronato, dextro pede paululum sublato, ferreati equi soleam duobus claviculis transfixis tenere conspicitur.» Ugyanilyen patkós strucczmadár van a sisak fölött is. (Hermann.) Másolata az országos levéltárban, a hol is tévesen hamisitványnak jelzik e czimeres levelet, mert nehány szokatlan kifejezés van a szövegben s mert a másoló a pajzsot megforditva rajzolta. E czimer valódiságát bizonyitja az a körülmény is, hogy Fronius Mátyás az általa 1583-ban kiadott szász törvénykönyv utolsó lapján le is nyomtatja. A művet a lengyel király jóváhagyásával adta ki, s valószinüleg éppen ezen hasznos és szükséges könyv kiadásáért kapta a kitüntetést. V. ö. Siebmacher: Siebenbürg. Adel 158. 1. és 96. tábla. Kővári 89. 1. Nagy I. IV. 282. l. A Fronius czimer látható azon ezüst kanna födelén is, melyet Fronius Katalin 1667-ben a fekete templomnak ajándékozott. Kronberg jelentése. Homágium 1741., 81., 82., 92., 1838. [Arch. Értesitő 28. k. 322. 1.]
21. Gothárd. Apafi Mihály 1676 nov. 18-án Gothárd Jakab brassai magyar lutheránus papnak czimert adományoz. Eredetije a városi levéltárban. Bővebben Turul XXVII. 152. 1.
22. Greissing. 1. Báthori Zsigmond Gyulafehérvár 1588 decz. 3. Greissing Czirillt és családját megnemesiti és nekik czimert ad. Hermann. Eredetije a Honterus-gimnázium levéltárában. Ismertetve Turul XXVIII. 114. 1. 2 Apafi Mihály Fogaras 1671 márcz. 6-án kelt oklevelével Greissing Istvánnak és utódainak nemességet és czimert adományoz. Hermann. Trausch II. 30. Ismertetve Turul XXVIII. 116. 1. Eredetije a Honterus-gimnázium levéltárában. Kronberg jelentése. A Homágiumokban is.
Gyerkó 1. Bácsfalusi.
23. Gyurka Lipót 1701 febr, 22-én czimert adományoz Gyurka Demeter abrudbányai lakosnak. Valószinüleg ez is azelőtt Brassó város jobbágya volt. Eredetije a városi levéltárban, ismertettem Turul XXVII. 154. 1. Királyi könyvek 260. 1.
24. Hedjesch eredetileg Hegyes. Hegyes János, a ki I. Ferdinánd és Miksa mellett mint testőr szolgált, Károly főherczegtől – Grácz, 1567 162szept. 21. – nemességet kapott és Brassóban telepedett le. Trausch II. 82. 1.
25. Helner. Báthori István Helner Bálintot 1583 február 3-án testvérével együtt, nemességgel és czimerrel tüntette ki. Eredetije Teutsch Gyula gyüjteményében Brassóban. Trausch II.. 99, 1. Bővebben Turul XXVIII.. 113. 1.
26. Herberth von Herbertsheim. Bécs 1744 máj. 21-én kelt armálís alapján Herberth Sámuel Brassó város birája és utódai nemességet kapott. Királyi könyvek 261. 1.
27. Hermann. Hermann Mihály Brandenburgi Katalin kiséretével jött Erdélybe 1626-ban s Brassóból házasodván itt telepedett le. Orgonistaságon kezdte s csakhamar biró lett belőle, majd fejedelmi tanácsos és locumtenens. Rákóczy György fejedelem 1653 márcz. 2-án kelt oklevelével (kihirdetve 1659 márcz. 14,) nemessé tette. Barcsai és Apafi fejedelmektől pedig jószágokat kapott. Meghalt 1660-ban. Hermann. Trausch II. 1 30. Az 1781 és 82-iki homágium szerint a czimer lényege az ágaskodó griff kezében jogar,` a sisak fölött is ugyanez.
28. Hirscher. A legrégibb brassai családok egyike, a följegyzések szerint Brassó legelső birája (1235–50.) is egy Hirscher volt, az utolsó Hirscher 1671-ben halt meg. Kitől kapták a czimert, nem tudjuk, de kőbe faragva megmaradt azon a házon, melyet a dusgazdag Hirscher Apollónia 1545-ben hagyott a városnak, hogy abban az iparosok készitményeiket árulhassák, ma is e czélra szolgál. A kapu fölött van befalazva az adományozó czimere, 1545-ben készült: jobbfelé ágaskodó oroszlán jobbjában nyilvesszőt tart; a sisak fölött pedig, melyet két oldalról szarvak ékesitenek, ugyanezt az oroszlánt látjuk növekvőben. Az első Hirscher birónak fönnmaradt az arczképe a szebeni Bruckenthal-muzeumban ezen felirattal: VERA LUCAE HÜRSER A° 1238 IVDICIS BRASSOVIENSIS IMAGO (V. ö, a Katalogus 100. 1.). – Ugyancsak egy egy Hirscher Lukács (bíró 1561–1588.) volt az, a ki az oláhok részére 1581-ben egy oláh nyelvü evangélíumos könyvet adott ki, melyben a czimlap után fametszetben a kiadó czimere látható C. H. betükkel. Trausch II, 165. Szabó R. M. K. II. 158. sz. Erd. Muzeum V. k. 154. 1. Érdekes jelenség, hogy itt közölt czimer eltér a föntebb emlitett s a brassai Hirscherházon lévőtől, ellenben nagyjában megegyezik az Engel czimerrel. Ebből azt következtetem, hogy a Hirscher-családnak két ága volt, egyik az oroszlános czimerü (ebből származott Hirscher Apollónia † 1547-ben), a másik a Hirscher-Engel ág, a melyből Hirscher Lukács, biró és az oláh evangeliumos könyv kiadója eredt, s innen az eltérés.
29. Igelau Marcus brassai szenátor beszélő czimere az 1781-iki Homágium szerint: kettéosztott pajzs, melynek alsó részében egy sündisznó, a felső részében kar karddal. A sisak fölött a kettő egyesitve. A pecsét körirata: ME A ME VIRTVTE INVOLVO.
30. Izdenczy. Miksa, Bécs, 1576 febr. 22-én Izdenczy Jánosnak (felesége Zenthlázloy de Zenthlázló Margit) nemességet és czimert ad: kék pajzsban egyszarvú, nyakán aranylánczczal zöld hegyen két lábán áll, csillag és hold, a sisak sasszárnyas. Eredetileg nem brassai család, mint hivatalnok került ide, s úgy látszik, hogy házasság révén.
31. Katona alias Szász. Apafi Mihály 1675 junius 7-én Katona alias Szász Istvánnak czimert adományoz. Eredetije Brassó város levéltárában, ismertetve Turul XXVII. 151. 1. Valószinüleg nem brassai eredetü család.
32. Kerekes. Rákóczy György Gyulafehérvárt 1637 ápr. 26-án kelt oklevelével Kerekes Márton, földvári birót megnemesiti és neki czimert ad: kék pajzsban korona, ebből fél emberalak emelkedik ki, egyik kezében vas buzogányt, a másikban érett buzakalászcsomót tart. Őt és birtokát minden szolgálmányok és fizetségek alól fölmenti. E Kerekes is tehát Brassó város jobbágya volt. Hermann.
33. Kósa de Vargyas.. Brandenburgi Katalin 1630 szept. 13. Eredeti czimereslevél, kiállitva Vargyasi Kósa János deák részére a városi levéltárban, ismertettem Turul XXVII. 109 l. Nem brassai család.
Kronberg lásd Clompe.
Kronfeld l. Wentzel.
34. Kölesséry. Három eredeti czimereslevél a városi levéltárban ismertetve Turul XXVII. 110. és 153. Nem brassaí család, csak innen házasodott.
35. Lange von Burgenkrom 1. Lange János cs. és k. kapitány 1821 okt. 19-én nemességet 163és czimert kap Kronenburg előnévvel. A család ezen ága kihalt. 2. Lange Péter, a brassai takarékpénztár, iparegylet, nyugdijtársulat és zálogház megalapitója 1861 ápril 23-án nemességet kap Burgenkron előnévvel. A czimer az előbbiével megegyezik: a jobboldali piros félmezőben álló oroszlán karddal, melyen szaracénfő látszik, a baloldali felső részen kék mezőben hold és csillag, alul pedig vörös mezőben koronából kiemelkedő három tornyos vár van, ez ismétlődik a sisak fölött is. Taschenbuch I. 232–33. 1. Trausch II. 331. 1. 3. Az 1781., 82. és 92-iki Homágium szerint már abban az időben is volt Brassóban egy Lange nevü család, melynek czimerében a középen lévő L betü azt mutatja, hogy Lipóttól kapta a nemességet. A négy részre osztott pajzsban: 1. egy félkart karddal, 2. három röpülő madarat, 3. három csillagot és 4. három fát látunk. A sisak fölött a kardos és mérleges Justitia áll.
36. Langendorff. Sziléziából vándoroltak be Brassóba a XVIII. században. Ősük 1632 szept. 14-én kapta II. Ferdinándtól a nemességet Ritter von Langendorff előnévvel. Hermann és Taschenbuch 234–36. 1. Kronberg jelentése. Az 1782-iki homágium szerint a Langendorff-család czimere négy részre osztott, melynek első és negyedik mezejében félsast a második és harmadikban pedig álló vitézt veszünk észre. A sisak fölött pedig ugyanezen álló vitéz ismétlődik.
37. Loy. Báthori Zsigmond Gyulafehérvárt 1596 január hó 2-án Loy Lukács brassai polgárnak czimert adományoz «in proxima expeditione nostra Transalpiensi bellica» szerzett érdemeiért. A czimer: pajzsban egész szarvas, a sisakon korona s ebből három érett buzakalász emelkedik. Hermann.
38. Marolty. Marolty György uzoni (Háromszék) lakos Brassó városának jobbágya volt, s mint a városi levéltárban őrzött eredeti «inscriptionales»-e tanusitja, a nemességet «urára Zekel Moysesre» való tekintetből kapta a város közbenjárására. O azonban kötelezi magát, hogy továbbra is a város hüséges szolgája marad és birtoka is annak «birodalma alatt maradjon». Ez okirat 1598 julius 3-án kelt Brassóban, s Marolty pecsétjével van ellátva. Schnell-féle gyüjtemény II. k. 200. sz. A pecsét rajza egész tisztán nem látható.
39. Massa. Lipót 1667 febr. 8-án mostoha testvérével, Berger Lőrinczczel együtt Massa Simont is megnemesiti. Mindkettő ismeretes brassai család. Az eredeti oklevél a városi levéltárban, ismertetve Turul XXVII. 150. l.
40. Mederus. A nevezetes Mederus Péter brassai plébánosnak volt fia az a Asarela, kinek czimeresleveléről itt szó leszen. A Mederus névvel már egy alkalommal találkoztunk, tudniillik Kölessérynél, kinek felesége Mederus Asnatha volt, Asarela testvére. A Trausch-féle kéziratok 34. kötetében* fönnmaradt Mederus Asarelának egy fogalmazványa, melyet érdekes voltánál fogva az alábbiakban szószerint közlünk. Áll pedig ez egy levélből és egy armális formulából, a levél igy hangzik:
Netoliczka i, m. II. 81. 1.
«NB. Mivel ez ármalisom ennekem es en altalam az két ötzemnek is Fejervart meg Ao 1681. majusban (az mint en gondolom az diest nyilvan nem tudom) conferaltatott Urunk eö Nagysagatul, enis arra az üdőre akarnam irattni mindha ugyanakor adatott volna ki kezembe (az diessel könyü dolog csak tudhassák meg ha az Urunk eo N. atájban Fejérvarat volt). Ha Keszei uram nem irhattja meg, irja más az kinek szep manusa vagion, az hova pedig arany bütüt szoktak irni, maradgjon csak meg az hellye, mert az aranyozast akar mikor es meg irhatni job alkalmatossággal csak az többi legjen kesz, arra nézve küldök hat kartyját, sinort, con … és viaszt is ez formulaval egyben hogy csak az irant iratassék, mert az suplicatiom és az megirt eleöbeni armalisomnal maradt. Az faradságért jo szivel fizetek. Az hartja közül mellyik job leszen azt válogassák ki. (Ha, ennek utánna kézhez kerülne előbeni armálisom azon istálok juttassák kezemhez).» Ezen levelet, melyet a fejedelmi kanczelláriába volt küldendő, egy formula előz meg, t. i. Mederus Asarela kiadandó czimereslevelének szövege, melyet ő maga készitett. E formulában éppen úgy, mint a levélben is sok a javitás, áthuzás stb. szóval igazi fogalmazvány. A formulából kiemeljük, hogy magát «Nobilis A. M. civis et inhabitatoris Coronensis (illetőleg «urbis nostrć Brasso), de natione Saxonica claris parentibus progeniti» nek nevezi. Elég szerényen maga érdemeiről 164nem szól. Két testvérét: Theodort és Macbetet is beleveszi, de nővérét nem. A czimer leirása: «Scutum videlicet militare erectum linea transversa in duas partes divisum, cuius partem inferiorem argentei coloris duć trabes jacentes nigrć tranversć, superiorem vero coelestini coloris scuti partem stella ornat aurea etc.» A sisakon két szárny között a csillag … Datum Albć Julić Ao 1681 maj. 21.
Ime, ezen följegyzésekből világosan kiolvashatjuk, hogy miképpen ment végbe Apafi fejedelem idejében egy-egy czimereslevélnek a kiállitása. Az illető nemcsak, hogy supplicált érte, hanem még – mint ezen esetben – a szöveget is elkészitette, sőt még az oklevél kiállitáshoz szükséges pergament, zsinórt és viaszt is elküldte, hogy könnyebben menjen a dolog. A föntebb közölt levélből tudjuk meg azt is, hogy 1580 tájban a czimeresleveket Keszei uram készitgette, kinek buzgóságát még külön meg is fizették. Úgy látszik, hogy nem volt valami nagy rend a fejedelmi kanczelláriában, mert Mederusnak már egyszer kiállitott armálisa elkallódott, s azért kéri annak ujból való kiállitását, s azért küldi a formulát is. Megtörtént-e ezen ujból való kiállitás? Nem tudjuk, de valószinü, ámbár:Mederus nemességéről más adat nem maradt fönn. Ő maga 1682-ben Wittenbergába ment az egyetemre, s aztán tovább Paduába s öt évet töltött külföldi tanulmányuton 1687-ben hazajött, de 1689-ben már meghalt. Trausch II. 400. 1.
41. Ritter von Meissner. A kályháiról messzeföldön hires Meissner Palnak, ki Brassóban gyógyszerész, majd később Bécsben tanár volt, fia Károly Lajos 1866 márcz. 10-én a vasutak körül szerzett érdemeiért vaskoronarendet és «Ritter» czimet kapott. Trausch II. 407.
42. Miller Sámuel Bocskaitól nyert czimert 1694-ben brassói előnévvel. A czimerleirás Nagy Ivánnál VII. k. 503. l.
43. More. Báthori Zsigmond 1584 szept. 24. More Andrásnak nemességet adományoz. Ezen More András is, mint még többen, Brassó város jobbágya volt, s valószinüleg a nemesités után is a város szolgája (servitor) maradt. V. ö. a Marolty és Nagynál elmondottakat. Eredetije Brassó város levéltárában, ismertettem Turul XXVII. 107. 1.
44. Mylius János Jakab brassai szenátor czimere az 1792-iki homágium szerint négy részre osztott pajzs, melynek első és negyedik részében jobbfelé néző fél álló medvét, a második és harmadikban pedig a zászlós husvéti bárányt látjuk.
45. Nagy de Szotyor. Az eredeti armálist, mely a városi levéltárban van, már ismerjük Turul XXVII. 108. 1. Most kiegészitőleg egy oklevelet közlök, melyet a városi levéltárában találtam, mely teljesen megvilágitja a «servitorok» kilétét és helyzetét.* Ezen oklevél szerint Nagy Elek a városnak jobbágya volt, kit hűséges szolgálatáért a város közbenjárására Báthori Zsigmond fejedelem megnemesitett, de azért továbbra is a város hűséges jobbágya maradt, s erről egy kötelező irást adott a városi tanácsnak, mely szórul-szóra igy hangzik:
Schnell-féle gyüjtemény II. k. 196. sz. A viaszpecséten N. E. betük alatt Nagy Elek régi (nem czimeres) pecsétjének rajza látható. Egész iv, kivül e felirat: Inscriptionales Alex˙ Nagy de Zottior.
«En k˙ vagiok Nag˙ Elek Zottioron lakozo, wallom az en lewelem által, minden magzatimnak es heredesseknek terheket ream ueuen, Minekuthana mind eleiteol foguán az en tisztelendeo Uraimnak Brassa Byronak es az tanachnak mind feoldes Vraimnak az en miwoltom es tehetsegem zerent zolgaltam, es az mi kewes marhat es eorekseget az Vristen adot, eo kegmek utan zolgalatomal kerestetn annakfelette az my kegielmes Vrunk fejedelmünk, eo kegmek en erettem ualo terekedessek altal, iambor zolgalatomért, meg nemessitet es az eleobbi paraztsagbol ki weot, mel nobilitatiot eo kegmek ilien conditiowal ennekem impetraltanak, en magamis minden magzatim es keovetkezendeo posteritassim kepeben keteleztem es obligaltam magomat, hogy en az regi mod zerent, ezutanis holtomig mindt ezeleot eo kegmeket zolgaliam, azonkepen az en maradekomis es heredessim Brassohoz tartozzanak mindenkoron zolgalni es subditossok lenni es soha onnan el nem zakazkodni, holott uagy en eltembe, uagy kedig az en heredessim ezt nem miwelneok es ez eo kegkel walo ketest meg zegneok, tahat az en zotiori eoreksegem hazam es mezei eoreksegem epensegel zakaztatlan az Brassai Tanachnak meg maraggion, es abbol az en nobilitatiom semmiben haznalhasson 165se suffragalhasson; mikepen keotem es obligalom magomat ez lewel által kit zokot pechetemmel meg ereosittettem, es az tanachnak nagiob bizonsagnak okaert attam. Keolt Brassoban Maiusnak nioltzadik napjan. Ezer eotzaz nioczwan hetedik esztendeobenn.»
46. Paur de Drauth. Eredetije a városi levéltárban, Károly király 1726-ban Paur Antalnak czimert és előnevet adományoz. Ismertettem Turul XXVII. 157. 1. Királyi könyvek 276. l. A homágiumokban is többször találkozunk e család czimeres pecsétével.
47. Plecker. 1. Apafi Mihály Gyulafehérvárt 1672 november 10-én kelt oklevelével Plecker Bálint brassai lakosnak, volt kanczellistának és gyermekeinek czimert adományoz: kék pajzsban hajó látható kifeszitett vitorlákkal, 7 ágyuval, a vitorla fölött két pánczélos kar, ebben két sasszárny és kivont kard, ezek között ismét koronás darumadár felemelt jobblábában «lapillus vigilantić», csőrében gyürü van. A czimer rajza hiányzik. Kihirdetve Gyulafehérvárt 1673-ban. A család ezen ága 1805-ben kihalt. 2. A másik ág képviselője Plecker József, királyi tanácsos, az erdélyi udvari kanczelláriában titkár 1867-ben (Bécs, márcz. 20. I. Ferencz József) III. osztályu vaskoronarendet és «Ritter» rangot kapott «von Pleckersfeld» előnévvel. A czimer az előbbivel nagy részben megegyezik, de a sisakon fönt két oroszlán áll szembe egymással. Hermann. Taschenbuch I. 392. 1. Homágium 1872.
Rosenfeld lásd Czakó.
48. Rozsnyai. 1582 decz. 3. Báthori István, lengyel király Rozsnyai Dávidnak czimert adományoz. E czimereslevél Brassó város levéltárában van, ismertettem Turul XXVII, 106. 1.
49. Roth. Roth Pál a biharmegyei Telegdről vándorol be Brassóba és Rákóczy Györgytől nemességet és czimert kap 1649 decz. 12. Nagy Iván IX. 781. 1. Az 1838-iki homágium szerint ekkor Brassóban élt «August Roth de Telegd», a kis czimeres pecsét nem tiszta, mintha három nyilvesszőt tartó félkar lenne benne.
50. Schirmer. Schirmer János a városi számadások tanusága szerint 1505-ben egyházi gondnok, 1506-ban és 1514-ben pedig városbiró volt. Nemességet és czimert II. Ulászlótól nyert 1507-ben. Az eredeti czimereslevél az Erdélyi Muzeum tulajdona (Turul X. 101. l.), ismertettem Turul. XXIX. K.
51. Schneeweis.. Régi brassai család, tagjai előkelő hivatalokat viseltek. Az a Márton, ki Bethlen Gábor fejedelemtől 1627 augusztus 15-én (kihirdetve 1628 ápr. 19.) czimert és nemességet kapott, a város nemesi birtokainak kezelője volt (provisor possessionum nobilitarium civitatis). Hermann.
52. Schobel. 1. Simon 1678 febr. 8. Apafitól nyer czimert. 2. József Traugottnak 1770 okt. 10. Mária Terézia czimerbővitést és a «de Schobeln» előnevet adományoz. Eredeti oklevelek a család birtokában, ismertettem Turul XXIX. k. Kronberg jelentése. A homágiumokban többször is látható a család czimeres pecsétje.
53. Schunkabunk.. Régi előkelő brassai szász család. 1. Állitólag már Márkus, városbiró Zsigmond király idejében, szerezte meg családjának a nemességet. A történelem azonban csak Bertalant ismeri, ki 1450-ben (és 1494-ben, ha ugyan e kettő egy személy) volt Brassó főbirája. 2. Márkus szenátor és gazda (1604–6.) 1607 ápr. 17. Bocskaytól nyert czimereslevelet. A város történetében nevezetes szerepet játszott, Básta kétszer is követül használta Rudolf királyhoz. Genealogiai jegyzetek a Honterus-gimnázium levéltárában.
54. Seewald. Lipót 1702 jan. 10. Eredetije a városi levéltárban, ismertettem Turul XXVII. 155. 1. Hermann. Királyi könyvek 280. 1. Kronberg jelentése. A homágiumokban is többször találkozunk a Seewaldt család czimeres pecsétjével.
55. Seidl Antal harminczados Brassóban 1821 jun. 1-én czimert és «waldaui» előnevet kap. Királyi könyvek 280. 1.
56. Seuler von Seulen. Régi előkelő brassai család, 1716 ápril 20-án Károly királytól nemességet és czimert kap Seuler Lukács biró, «von Seulen» előnévvel. Hermann. Trausch III. 298. 1. Királyi könyvek 280. 1. A Seuler czimer bevésve látható azon ezüst kehely oldalán, melyet 1754-ben adott S. Gottlieb Márton a martonhegyi templomnak: a pajzsban alul karcsú oszlop emelkedik, jobbra és balra egy-egy csillag, a sisak fölött ismétlődő oszlopon pedig galamb látszik, mely szájában olajfaágat tart. Tehát a beszélő czimerek közé tartozik. Ismertettem 166Arch. Értesítő 29. k. 303. 1. Kronberg jelentése. Homágium 1741.
57. Seraphin Mátyás brassai polgár Heinrich alias Birthelmer Daniel nevü mostohaatyjával egyetemben nemességet és czimert kap. Bécs, 1705 jan. 17. Királyi könyvek 280. 1.
58. Sigerus.. Mikor szerezték a czimert? Nem tudjuk. Sigerus János (?) szenátor arczképén, mely jelenleg Sigerus Emil gyüjteményében van Nagyszebenben, látható a czimer is: karban kard, ezen koszoru. V. ö. Nagy Iván X. 913.
59. Tartler János 1790-ben november 18-án II. Lipót királytól kapott armálist, még pedig mint a nyitrai kamara actuariusa. 17 évet szolgált a kamaránál, s hosszu ideig mint commissarius a gazdasági (só, erdő) ügyek vezetésénél szerzett érdemeket. A nemességet fiával (János) és feleségével (Julianna Fre˙ de Schönstein) egyetemben nyerte. A czimer: Scutum militare erectum quadripartitum, priore et posteriore sui parte coeruleum cervum salientem continens, secunda porro et tertia parte aureum referens cantherium rubeum comitatum accrescente e solo prasino rosea planta, foliis suis viridibus, tribusque candidis rosis condecorata. Scuto incumbit galea tornearia auro coronata clatrataque nobilibusque dari consueta, cuius apex inter iugum alarum aquilinarum aureum fastiginatur planta rosarum. Scutaris laciniis a dextris aureis et cćruleis, a sinistris vero argenteis et rubris in scuti extremitates se se placide diffundentibus etc.
A czimereslevélen található megjegyzés szerint: «Protocollatum in Libro Regio primć classis sub No 55, pagina 295., quod testatum redditur per secretarium aulicum et archivi directorem Fabianics mp.» ezen oklevél a királyi könyvekbe rendesen elkönyveltetett. Illésy-Pettkó 217. 1. Kihirdették a pozsonyi gyülésben először 1791 okt. 17-én a particularis és nov. 24-én a nyilvános ülésben.
Tartler Jánost 1816-ban Ferencz király tanácsossá nevezte ki. Mindkét oklevél közjegyzői hiteles másolatban maradt meg a városi levéltárban 759. sz. A Tartler-család brassai eredetü, egyik tagja 1816–1825-ig szász comes volt. Trausch II. 264. és III. 354. 1. Nagy Iván XI. 69. 1. Homágium 1741. szerint az egyik Tartler czimeres pecsétjén csak a karó köré csavarodó rózsát látjuk, a másikon pedig nem szarvas, hanem egyszarvu van kivésve.
60. Trausch János György brassai szenátor (és gyermekei) 1819 szept. 18-án nemességet kapott «trauschenfelsi» előnévvel. Királyi könyvek 283. 1. A Trausch-család a XVI, században vándorolt be Erdélybe, s egyik ága Brassóban telepedett le, ebből származott az a Trausch József (1795–1871.) is, kinek elévülhetetlen érdemei vannak szülővárosának története körül. Trausch III. 409–21. 1. Az 1782. és 92-iki Homágium szerint Trausch János György szenátor pecsétjén kart irótollal találunk, a sisakon pedig három struccztollat. Johann Georg de Trauschenfels 1838-iki pecsétjén a négy részre osztott pajzsban I. hatlevelü virágot, 2. egy csillagot, 3. kaput, 4. kart irótollal láthatunk.
61. Weiss. Rudolf 1589-ben Weiss Mihálynak czimert adományoz. Eredetije a Honterus gimnázium levéltárában, ismertetve Turul XVIII. 115. l.
62. Wentzel de Kronfeld. 1822-ben nemességet, 1846-ban pedig előnevet kap Wentzel József brassai biró. Eredetije a városi levéltárban, ismertetve Turul XXVII. 158. 1. Királyi könyvek 288. lapon tévesen e kettőt elválasztja, valójában ugyanazon emberről van szó. Kronberg jelentése. Homágium 1781.
63. Vincze. 1580 márcz. 19. Prága, II. Rudolf czimert adományoz Vincze Mártonnak. Nem brassai család. A czimereslevél másolata a városi levéltárban, ismertetve Turul XXVII. 105. 1.
* * *
Nagyon valószinü, hogy e jegyzék nem teljes, s hogy idővel még néhány brassai armális is elő fog kerülni, én természetesen csak azokat ismertettem, melyekről tudomásom volt, s melyekhez hozzáférhettem. De viszont nem vettem fel e jegyzékbe az ujabban Brassóba került magyar nemesi családokat.
GYÁRFÁS TIHAMÉR.
