LIX. 1817 február 17.
LIX. 1817 február 17.
I. Ferencz király Stulfa Péter orvos s egyetemi tanárnak, első nejétől Prandt Erzsébettől származott József, Anna, Alojzia, második nejétől Hafner Antóniától származott Károly, Mária nevü gyermekeinek nemességet és czimert adományoz, mely alkalommal nevezettek családnevét Széky-re változtatja.
A czimeres levél szerzőjének életsorát a czimeres levél igy mondja el:
«... Petri Stulfa medicinć doctoris et a regiam scientiarum universitatem Pestanam therapić specialis et medicinć clinicć pro chyrurgis professoris publici ordinarii, qui per decursum viginti annorum penes antelatam regiam scientiarum universitatem variis in muniis constitutus signanter in qualitate assistentis in nosocomio medico-practico, dein supplentis adjuncti artis veterinarić, postmodum supplentis cathedrć therapić specialis et medicinć practicć pro chirurgis; demum ordinarii professoris ejusdem cathedrć et una supplentis actis obstetricić patriam juventutem distincta sui cum commendatione erudiendo, cum semper zelum testatus est ut ob singularem prorsus et indefessam diligentiam et dexteritatem in prćrecensitis suis muniis exhibitam plenam superiorum etiam suorum adprobationem retulerit subin castra nobilis insurrectionalis militić 179Hungaricć anno millesimo octingentesimo primo, primum quidem, qua campestris, dein vero districtualis, ac tandem legionarius medicus equestris legionis cum sacrificio proprii sui commodi ac emolumentis, valetudinisque ac vita suć secutus functionibus his ćque indefesso studio laudabilique promptitudine incumbendo, eximam ćgris et sanciis militibus signanter in capitali nosocomio Soproniensi, ejus que filialibus in Vimpassing, et Maria Loretto epidemice decumbentibus, omnem humanitus possibilem medicam opem, cum vitć suć discrimine ad ferendo, navavit, operam anno propterea millesimo octingentesimo sexto ćgratos equos ad servitia militaria destinatos ope sua medica partim ipse solus curavit, partim ad curam eorum efficaciter cooperatus fuit. Remunerationique sibi oblatć remunciavit; anno in super millesimo octingentesimo nono occasione grassantis Pestini in latepatente sub urbio Josephino dicto, febris putridć epidemicć ad supprimendum hoc malum, qua publica auctoritate constitutus medicus districtualis indefesso conatu suo non parum contulit, remissa, quć eidem idcirco per liberć ac regić civitatis nostrć Pestiensis magistratum oblata fuit; remuneratione hacque rationo postposito omni privato suo commodo singularem patrioticum zelum amoremque erga patriam contestatus est.»
Az adományozott czimer leirása a következő:
«Scutum videlicet militare erectum argenteum in inferiori sua parte in cuspidem vergens, dextro rubro baltheo, in quo serpens per baculum g˙rans velut symbolum Aesculapi conspicitur in bifariam sectum, in superiori sinistra parte brachium cćrulea tunica indutum, et vola frameam aureo capulo ornatam dextrorsum strigens, in inferiori dextra parte vero plantam uvć ursinć partim filorescentem, partim jam fructiferam complectens. Caput scuti premit galea tornearia coronata clatrataque seu aperta purpura suffulta auro reducta, torque ac monili circumducta situ pro ad dexteram obliquo nobilibus concedi solita; emergente a dorso coronć milite Insurrectionali cćruleo vestitu, aureiis finbriis et nodis ornato cinguloque aureo proviso, perdente a collo chlam˙de grissei coloris circumferentiam habente, capiteque mitra, e qua cćruleus pannus pendet, tecto dextra manu frameam vibrantem lacin˙sque, seu lemniscis hinc argenteis et rubris illinc aureis et cćruleis a cono galeć per utrumque scuti latus venuste defluentibus, utumque decenter exornantibus.»
Kihirdettetett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1817. évi november 11-én tartott közgyűlésén.
A czimeres levél szövege Pest vármegyének a fent említett kihirdetésről adott eredeti bizonyságlevelében. A nemességszerző 1818-ik év juniusában azon kérelemmel járult Fejér vármegye karai elé, hogy nemeslevelét a pestvármegyei bizonyságlevél alapján hirdesse ki. E kihirdetés 1818. évi junius hó 27-én tartott közgyűlésen meg is történt.
Levéltári jegye: Act. fam. et locor. Armal. No. 51.
