Albánia czimere.
Albánia czimere.
A «Hof Kalender» 1914-ki évfolyama még nem szól az új albán fejedelemségről, csak azt jegyzi meg, a kötet végén adott pótlékban, hogy a londoni szerződés alapján (1912 decz.) Törökországtól független, keresztény uralkodó kormányzása alatt álló fejedelemség.* Azóta fejedelme is van a Wied porosz herczegi családból származó I. Vilmos személyében, a ki új országa részére czimerről is gondoskodott már. A czimert ifj. Doepler Emil tanár tervezte nagy heraldikai stilus-érzékkel, a munkája úgy művészeti, mint heraldikai tekintetben elsőrangu alkotás. A czimer a következő: vörös mezőben arannyal fegyverzett, vörös nyelvü lábában négynégyágu villámcsomót tartó kétfejü sas; a sas mellén helyet foglaló vörössel és feketével aprózott szegélyü aranyszivpajzsban természetes szinü kiterjesztett farku szembefordult páva. Ez a páva a Wiedek ősi czimere, a mely eredetileg jobbra 88fordult csukott farku természetes szinü páva volt, de a mostani herczegi czimerben, a melyet 1833 óta visel a család, aranyszivpajzsban a fent leirt szembefordult, kiterjesztett farku páva foglal helyet. A sas feje fölött nagyon szépen megkomponált korona, tetején Skander bég fehér csillaga. Az egész czimert ugyanilyen korona alatt biborbélésü hermelin palást övezi. A jelmondat: Fidelitate et veritate.
1195. l.
Hb.
