Csokonai Vitéz Mihály: [Aranka Györgyhöz]
Az érdemes nevet rám,
Inkább egyébbel fejtegesd
Szíved javát, Arankám!
Ugyan valóba esmér,
Oly kényesítő érdemet
Csekély eszemre nem mér.
Amennyit énreám vetsz,
De mégis, ah, megengedek,
Mert véle úgy kecsegtetsz.