Csokonai Vitéz Mihály: A MADÁR A SZABADSÁGBA
A szabad berekbe,
Gyönyörködik egy víg madár
Játékbe, énekbe.
S talál híg kútfőre,
Csattogtatja tarka szárnyát,
Fut mind a kettőre.
Szabad társaságba,
Mérték nélkűl örvend, kereng
E víg múlatságba.
Elmerűl a jóba,
Egyszer a sűrű zőldnek megy,
Akad a hálóba.
Kiszegi egy legény:
Akkor, hogy ő bolond volt hát,
Megesméri szegény.
Nyögését hallatta,
S hogy a nyögés közben Klóris,
Szép nevét jajgatta.
Ugyé, ifjak, vélünk?
Igen, de károsabb sincs,
Mihelyt visszaélünk. -