Juhász Gyula: A "győzteseknek"
A gúlát rakja millió cseléd,
A dalt fáradtan dudorássza ajka
És nem takarja rongya sem sebét.
Szörnyű, nagy emlék, mely az égbe ér
S az éjszakában és a sivatagban
Rab milliók sorsáról hírt regél.
Hogy messze, késő, boldog nemzeteknek
Látvány legyen a gőgös piramis.
Egy nap a gúlát a pokolba hordja
S megérzi már, hogy ember maga is!