Kosztolányi Dezső: BETEGEN
Biz száz nap is elmult, lomhán-tunyán.
Gyógyfűvem már a lány is szedni tudja
s ha jő az orvos, nem ugat kutyám.
Pincében korsóm, mit penész belombol
poros maszattá omlik a haraszt.
Jaj, hogy bírom majd nézni vánkosomról,
ha újul a Föld, az ifjú tavaszt?