Kosztolányi Dezső: LÓHÁTON ALVA
LÓHÁTON ALVA
Po Csü-ji
Kocsmánk felé poroszkáltunk, nyugodtan,
szememre köd szállt és elszunditottam.
Lógott az ostor jobbkezembe lengőn,
a balkezembe meglazult a gyeplőm.
Fölébredek. Hol járunk? Az inas szól:
"Száz lépést sem tettünk, mióta alszol."
Test és lélek helyet cserélt repesve,
sebes lassúra vált, lassú sebesre,
mert míg álmomba vitt tovább lovam,
úgy rémlett, millió év elrohan!
A bölcs szavát most még inkább csodálom:
"Száz év olyan, akár egy percnyi álom."
szememre köd szállt és elszunditottam.
Lógott az ostor jobbkezembe lengőn,
a balkezembe meglazult a gyeplőm.
Fölébredek. Hol járunk? Az inas szól:
"Száz lépést sem tettünk, mióta alszol."
Test és lélek helyet cserélt repesve,
sebes lassúra vált, lassú sebesre,
mert míg álmomba vitt tovább lovam,
úgy rémlett, millió év elrohan!
A bölcs szavát most még inkább csodálom:
"Száz év olyan, akár egy percnyi álom."
