Vörösmarty Mihály: Erdei madárka
Erdei madárka
Németből
Mi boldog erdején a kis madár,
Madárnak oly szép sorsa van!
Viharban, nap sugáriban,
Reá a lombok árnyiban
Rengő tanyája vár.
Madárnak oly szép sorsa van!
Viharban, nap sugáriban,
Reá a lombok árnyiban
Rengő tanyája vár.
Szabad! vidáman ágról ágra száll,
Vidáman ágról ágra száll.
S ha bármi halkan a vadász
Utána gyilkos ónt irányz,
Hess! hess! a rengetegbe száll.
Vidáman ágról ágra száll.
S ha bármi halkan a vadász
Utána gyilkos ónt irányz,
Hess! hess! a rengetegbe száll.
Csak léget ismer a madárka, s dalt,
Csak léget ismer a madár,
Kis mell nem tud bánatot,
Fájdalma nincs, oly nyúgodott:
A bú nem gyötri azt.
Csak léget ismer a madár,
Kis mell nem tud bánatot,
Fájdalma nincs, oly nyúgodott:
A bú nem gyötri azt.
Ah bár lehetnék erdőben madár,
Erdőben oh ha volnék ily madár!
S beszállna fény sugárain
Szivembe kéj s az üdv legott,
Az üdv, az üdv, az üdv!
Erdőben oh ha volnék ily madár!
S beszállna fény sugárain
Szivembe kéj s az üdv legott,
Az üdv, az üdv, az üdv!
1837. november
