Vörösmarty Mihály: ÍDÁHOZ
ÍDÁHOZ
Ída mégy? Hajh! mért kell itt maradnom,
Véled útnak indúl jobb szerencsém,
Ída, mély gyötrelmet hagysz szivemben,
Oh de mit hagysz hát vigasztalásúl,
Nincs-e dús kebledben egy sohajtás,
Oh ha nincs, kegyetlen, szánj utolszor,
| Mért kell, Ída, menned, ily hamar? |
| Kedvem, életem nyugalma, mindenem. |
| És fogyasztó kínt bús lelkemen! |
| Ami e bút édessé tegye? |
| Szép szemedben értem egy könyű? |
| Szánj meg, Ída, s tépd ki szívemet! |
Börzsöny, 1821
