A fellevelek.
A fellevelek.
A száron a lombleveleken felül, tehát az ágak végén vagy vége felé virágok fejlődnek. A virág vagy virágzat tájában fejlődő levelek a fellevelek, melyeket, mivel a virágokat, vagyis a bimbókat feslésük előtt beborítva védik, fedőleveleknek mondják. Gyakran oly kicsinyek, hogy csak pontos vizsgálattal fedezhetők fel, sőt hiányozhatnak is; sok esetben azonban tekintélyes nagyságot is elérhetnek. Legtöbbnyire apró pikkelylevelek alakjában fejlődnek, de lehetnek egyenesen lomblevél-alakúak is. Alakjok, elhelyezésök és a virág vagy virágzathoz való helyzeti viszonyaik szerint megkülönböztetjük a murvákat vagy murvaleveleket, melyek hónaljában fejlődik és áll a virágot hordó ág, a kocsány; az előleveleket, melyek rendesen a kocsányon a virág közelében állnak (viola), sőt egyes esetekben a murvával együtt egészen a virág közelében állnak úgy, hogy csészeszerű helyzetet foglalnak el és külső csészének (mályva, szamócza) neveztetnek; gallérlevélnek nevezzük az ernyősök virágzatában a kocsányok alatt körben álló murvaleveleket; fészekpikkelyeknek a fészkes virágzatúak fészkeit körülvevő murvákat. Burokleveleknek hívjuk az egész virágzatot védő, nagy levéllé vagy levelekké fejlődött felleveleket (hagyma, kontyvirág). Sok esetben a virág körül helyezkedve pótolják a virágtakarót is (fűtej, a pázsitfüvek toklásza, pelyvája). A fellevelek rendesen zöldek, de lehetnek színesek is (csormolya).
A levélállás.
A leveleknek a száron való elhelyeződését levélállásnak mondjuk. A levelek állása lehet olyan, hogy egy csomón csak egy levél áll, vagy olyan, hogy egy csomón két, vagy több levél áll. Az első esetben, ha a csomók egyes levelei a száron két sorban helyezkednek (kálmos, hárs) kétsorban váltogatók (v. váltakozók); ha pedig több sorban állnak szórt állásúak.
Ha a csomón két levél van, átellenesen állnak; ha pedig az egymás feletti csomók levelei a száron négy sort alkotnak, keresztbe átellenesen állnak (valamennyi ajakos). Ha egy csomón kettőnél több levél van, a levélállás örvös (galaj). Ha nagyon megrövidült szártagú hajtás csomóin állnak, akkor csomósan, nyalábosan helyezkednek el, (borbolya, veresfenyő), ha a tőke csucsán állnak mint a rózsa szirmai akkor rózsában állanak (pitypang).
