Finálé
Finálé
A 70-es években az Operettszínház mindössze két magyar premiert tartott az operett műfajában: a "Toledói szerelmesek"-et és a "Szerdán tavasz lesz"-t. Mindkettő hatalmasat bukott. Később kísérleteztek még Mozart-opera bemutatójával is, nyugati és magyar musicalekkel, mindenféle tarka műsorral, de új magyar operett nem született. A magyar operett – évszázados ragyogása és hányattatása után – Atlantiszként süllyed el a szemünk láttára. Hogy lesz-e még valaha is új magyar operett, azt ma nem lehet megítélni. Valószínűleg soha többé Lehár vagy Ábrahám stílusában. Ahogy Mozart is csak egy van, s muzsikája örök értékeink megismételhetetlen része. Hasonlóan áll ez a magyar operett történetével is: "Grüss mir die Donau" ("Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket"), "Dein ist mein ganzes Herz" ("Vágyom egy nő után"), "Play gipsy" (Hej, cigány"), "I wonder, wonder" ("Ha egyszer elmúlt a nyár")... Ezeket és a számtalan gyönyörű magyar operettdallamot énekelni fogják, míg ember él a Földön.
A Bástyasétány 77 jubileumi előadásának plakátja
Lábass Juci primadonna (1926 körül)
L. P.
