Térségünk lemeztektonikai elemeinek csoportosítása
A kontinensek és óceánok javasolt elrendeződése a középső-jura folyamán, amikor egyidőben a legtöbb óceán létezett. Az európai és afrikai partvonalak (vékony fekete) a két kontinens viszonylagos helyzetének jelzésére szolgálnak. Rövidítések:
DAN – Danubikum; CZO – Czorsztyn-mikrokontinens; VÁG – A Pennini-óceán kárpáti, szirtövi szakasza (Vág, Pienini); AKA – Alsó-keletalpi-takarók; FKA – Felső-keletalpi-takarók; TA – Tátrikum; KR – Krizsna-takarók; CH – Choč-takarók; SZI – Szilicei-takarók; DA – Déli-Alpok; KHG – A Dunántúli-középhegységi-egység takarói;
BÜ – Bükki parautochton: MEL – Melléte-Szarvaskői-óceáni takarók; ME – Mecsek;
VB – Villány-Bihari-takarók; AK – Alsó-Kodru-takarók; FK – Felső-Kodru-takarók;
MA – A Maros-öv ofiolitos takarói; IB – Infrabukovinai-takarók; SB – Szubbukovinai-takarók; BK – Bukovinai-takarók; GE – Géta-takarók; SGE – Szupragéta-takarók;
SZMM – A Szerb-Macedón-masszívum takarói; RhO – A Rodope takarói;
TR – A Transzilvanidák ofiolitjai
Tektonikai szállítási irányok a kárpát-pannon térségben Lothar Ratschbacher, Franz Neubauer, Hans-Gert Linzer, Dusan Plasienka és munkatársaik, továbbá Michal Kovác és Jozef Hók, Tari Gábor, valamint saját vizsgálatok nyomán