Kén- és nitrogén-dioxid, savas ülepedés
Kén- és nitrogén-dioxid, savas ülepedés
A környezet savasodásában kiemelkedő szerepet játszik a kén- és a nitrogén-dioxid. Fő forrásai ipari, energetikai, illetve közlekedési eredetűek (lásd még az utolsó fejezetben A levegő minőségének védelme című részt). A kén-dioxid-források közül külön kiemeljük a fűtést, a tüzelőanyagok elégetését. Hazánkban a Kecskeméthez közeli K-pusztai regionális háttérszennyezettség-mérő állomáson a hetvenes évek közepén indultak a megfigyelések. Ma már négy mérőhelyen követik a változásokat. A Kárpát-medence Európa közepesen szennyezett régiói közé tartozik.
A kén-dioxid koncentráció 1980-ig folyamatosan emelkedett (elérte a 25 mikrogramm/m3év mennyiséget), majd, az 1985–1987-es időszakot kivéve, csökkent. A kilencvenes években további kedvező változásokat hozott az ipar szerkezetváltása, a hazai és a környező országok kisebb szennyezőanyag-kibocsátása. Az évi átlag az 1980-as érték ötödére, 5 µg/m3év-re csökkent. Az erdőkre, mezőgazdasági területekre veszélyes 20 µg/m3-es évi átlag 1988 óta nem fordult elő.
Hortobágyi expedíciós mérés a felszín energiaháztartásának és a nyomanyagok ülepedésének meghatározása (Horváth László felvétele)
A nitrogén-dioxid koncentrációja a nyolcvanas évek végéig emelkedett. Az évi 7–9 µg/m3-es értékek mára 2–3 µg/m3-re csökkentek, jóval a 30 µg/m3-es norma alá. Így a nagy ipartelepek környezetét kivéve a kén- és nitrogénvegyületek koncentrációja ma már nem tehető felelőssé a környezet állapotának romlásáért.
A nyolcvanas évek második felétől csökkenő tendenciát mutat az összes savas ülepedés. Ez, a növényzet által közvetlenül felvett részt leszámítva, végül a talajba jut, ahol csökkenti annak savsemlegesítő képességét és növeli savasságát. Ez a folyamat évtizedes időskálán hat. Az összes savas ülepedés éves adatait a kén- és nitrogénvegyületek nedves és száraz ülepedésének ún. hidrogénion-egyenértékben kifejezett összegeként szokás megadni. Három erdei ökológiai mintaterületen (Vas megyében, a Kiskunságban, illetve a Mátrában) végzett mérések szerint a 80-as évek végi 230 mg H+/m2év-ről a teljes savas ülepedés mára 150 mg H+/m2év körüli értékre csökkent. Az európai ajánlásokkal összhangban hazánkban négy érzékenységi kategóriát használnak: 50, 100, 150 és >200 mg H+/m2év küszöbértékekkel. Az érzékenyebb területeken még a csökkenő tendenciájú savas ülepedés is eléri a kritikus értékeket.
Az összes savas ülepedés, illetve a kén-dioxid- és a nitrogéndioxid-koncentráció Magyarország három ökológiai mintaterületének átlagában
A terhelés mai szintjét feltételezve hosszú távon káros hatások jósolhatók.
Magyarországon csaknem húsz éve folynak rendszeres csapadékkémiai mérések. A csapadékvíz pH-ja 3,6 és 6,5 között változik, jelentős területi eltéréseket mutatva a 4,8-as országos átlag körül.
