Maiszur
Maiszur (Mysore), brit-indiai hübérállam, az É. sz. 11° 40' és 15° közt; nagyobbára Madras presidency részei határolják, csak Ény-on érintkezik Bombaynak Dharwar és É-i Kamara nevü részeivel. Területe: 64031 km2, lakóinak száma (1891) 4943604, köztük 4,6 millió hindu és 252973 mohammedánus. M. 6-800 m. átlagos magasságu hullámos fensík, Mulainagiri (1925 m.), Kuduri Mukha (1895 m.) nevü legmagasabb hegycsúcsokkal. Ny-i része a «Malnad», a hegyesebb, erdősebb és lakatlanabb, K-i része a «Maidan» a lapályosabb és népesebb. Jellemzők a meredek falu, óriási monolitokhoz hasonló, 1200-1500 m. magas sziklák, a drug-ok, amelyek közt a legismertebbek a Nandidrug (1465) és Szavandrug (1227). Folyóvizei kevés kivétellel a Krisna, Kaveri, a két Pennar és a Palar útján a Bengáliai-öbölbe folynak. Az éghajlat hűvösebb mint a parti lapályokon. Az ásványország szolgáltat turmalint, berilt, gránátot, agátot, jászpiszt, rezet és vasat, amit leginkább a Hagalvadi nevü hegyekben találni, továbbá aranyat a Betmangalam körüli alluviumban. A talaj, amelyből közel 2 millió ha. áll megmivelés alatt, termékeny; különböző trópusi termékeken kivül európai gabonaféléket is termesztenek. Az erdőkben számos a tik- és szantálfa. A háziállatok közül legszámosabb a szarvasmarha (21/2 millió) és a juh. Az ipar kezdetleges; csupán durva posztó- és pamutkelmék, cukor, egyszerü rézeszközök, agyagedények készítésére szorítkozik; ennek megfelelőleg a kereskedelmi forgalom is csekély. Az angol rezidens székhelye Bangalore. Egykori fővárosa M., a Kaveri mellékfolyójának, a Kabbaninak egyik csatornája és vasút mellett, (1891) 74048 lak., dór portikuszszal díszített szép kormányzói palotával, a M.-i radsa terjedelmes és rikító festményekkel telerakott palotája düledezőben van.
Mitikus történelme, miként Indiáé, homályos. A III. sz.-ban elterjedt a Buddha-vallás és néhány századig a dsainák az uralkodó törzs. Ennek uralma a mohammedánus invázió alkalmával 1310. véget ér. 1336. alakul a Vidsajanagar nevü királyság, de 1565. ezt a paligárok, nagyterjedelmü birtokok urai megdöntik. 1610. egyikök Rads Vodejar megveti egy új dinasztia alapját, amely 1731-ig a Dekan nagyobb részét birja. 1731. a dinasztia kihal és az uralom a dalavaik, major domus-félék birtokába megy át. 1763. azonban már a mohammedánus Haider Ali ragadja magához a királyságot és kemény harcokat vív az angolokkal. Ugyanezt teszi fia, Tippu Szahib mindaddig, mig fővárosának, Szeringapatamnak falain 1799. el nem esik. Ekkor az angolok a mai M. trónjára a 6 éves Krisna herceget ültetik, 1831. pedig egyenesen angol adminisztrációt léptetnek életbe. Miután így rendet és nyugalmat teremtettek, 1881 márc. 25. az utolsó radsa adoptált fiát Csama Radsendra Vodejart ültették ismét, hatalmát megszorító föltételek mellett, M. trónjára. V. ö. Rice L., Gazetteer of Mysore and Coorg (2. köt., Bangelore 1878).
