XVII. század. Protestáns iskolák.
XVII. század. Protestáns iskolák.
A XVII. században keletkezett 5 r. kath. egyház, ezek között a somodi és stószi, 13 református, köztük az abaujvári, bereti, a kázsmárki, f.-novaji és pamlényi és egy ág. ev., névszerint a ránki. Még a XVIII. század folyamán létrejött egyházakban is – 48 rk., 38 ref., 4 ág., 1 gk. – igen sok helyt, főleg pedig a protestánsoknál, a papok végezték az oktatást. Minden népesebb 397protestáns egyház még később is oly egyéneket alkalmazott tanitókul, kik kivételt képeznek e tekintetben. Szepsi, hol két, és Göncz, hol szintén két tanitó működött, továbbá Szikszó, hová 1674-ben hozták az első debreczeni theologust, mint tanitót. A szikszói iskola talajdonképen középiskolai jellegü volt 1854-ig, összekötve elemi iskolával, melynek növendékeit a középiskola ifjusága tanitotta. A középiskola 1870-ben szünt meg, noha 1854-től nem birt nyilvánossági joggal. Csak a XVIII. század közepe táján lett általánossá a világi tanítók alkalmazása; de a fizetés nyomoruságos volta miatt hivatott egyének nem vállalkoztak rá s a hivatatlanok működésén nem volt áldás.
Mária Terézia idejében legalább nagyjából rendezték a népoktatás ügyét, a mennyiben a 4 osztálylyal és 4 tanitóval biró normális iskolákat följogositották a tanitóképzésre olyaténképen, hogy a tanitói pályára készülő ifjak a normális iskola egyes osztályaiba járhattak hallgatni és nézni: miként kell vezetni az oktatást. Kassa is egyike volt azon városoknak, hol ilyen normális iskola szerveztetett, csakhogy sem ez, sem a többi normális iskola nem segithetett gyökeresen a bajon, egyrészt azért, mivel az ifjak elméleti képzettségének hézagos voltánál fogva nem adhatott a vidéknek valódi tanitókat, másrészt mert elenyésző csekély számban keresték föl ez iskolákat a leendő tanitók. De különben is az iskolafenntartók nem sokat törődtek azzal, látogatta-e tanitójuk a normális iskolákat vagy sem; örültek, hogy volt valaki, a ki jól-rosszul ellátja az oktatást.
