Bodókő-Váralja.
Bodókő-Váralja.
Északra innen fekszik Bodókő-Váralja (eredetileg Boldogkő-Váralja) 202 házzal, 1325 magyar lakossal. Körjegyzőség székhelye, postaállomás. Távirója Abauj-Szántó.
Még néhány évvel ezelőtt nagy kiterjedésü szőllőhegyeiben birta a lakosság jómódjának főforrását. A terjedelmes boldogkői uradalomnak tulajdonosa gróf Zichy Rezsőné szül. Péchy Jaqueline grófnő. Ő építtette és tartja fenn a csinos uj épületben (1892.) elhelyezett kisdedóvót és leányiskolát, melyek vezetését a Sz. Megváltóról nevezett irgalmas nővérekre bizta, kiknek itteni rendházát is ő tartja fenn. A Péchyek nagylelküségét hirdetik a többi középületek is, a szép kath. templom s a fiuiskola. Az elsőt Péchy Gábor építtette 1768-ban a szép családi kastélylyal, az utóbbit és a remek sirboltot Péchy Emanuel gróf (1861). Legérdekesebb nevezetessége a boldogkői várrom. Hogy mikor épült a vár, biztosan megállapítani nem lehet, de az bizonyos, hogy a 15-ik század elején már fennállt.
BODÓKŐ-VÁRALJA. – ÖZV. GRÓF ZICHY REZSŐNÉ KASTÉLYA.
(Saját felvételünk)
A szepesi káptalan levéltárában őrzött oklevél szerint u. i. Mátyás király 1459-ben Parlagi ál és László testvéreknek adta „Boldogkew” várát. Martinuzzi Frater György is birtokosa volt, ki Tomori Egyedtől vette meg azt. Birta többek közt Zápolya János is, kitől 1537-ben Fels Lénárd foglalta vissza, miután már 1530-ban Ferdinánd seregei 6 hétig eredmény nélkül ostromolták. Későbbi birtokosai: Bebek György, ki eladta Sárközi Mihálynak (1561), Sárközy Boldizsár (1571). Makkházy Orsolya (1573), Serényi Mihály és Gábor (1579), Vizkeleti Benedek (1576), Brodavics Klára, Serényi Gábor felesége (1580), Bajonyi Zsófia (1585), Serényi Ferencz (1592), 1592-től 1599-ig per alatt volt a birtok; versengtek érte: Pernessy András és Serényi Mihály, Serényi Ferencz (1600), Serényi Pál (1601). Ezután a Serényiek birták Bajonyi Zsófia gyermekeivel; majd Palocsay Anna, Kendy István felesége (1619), Szikszay Mátyás (1627), Várkonyi János (1630). 1675-ben a felkelők sikertelenül ostromolták, 1678-ban azonban Thököly mégis bevette. Ezek után a Palocsay-család birta, míg egyik tagja elzálogositotta 291Szelepcsényi herczegprimásnak, ez pedig a jezsuitáknak adományozta. Ezektől vette meg az egész birtokot Péchy Gábor hétszemélynök és királyi tanácsos, a mult század második felében. Van a községnek viruló szőllőépítő-egyesülete is, melytől a lakosság kipusztult szőlleinek regenerálását várja.
A vizsolyi biblia czímlapja
(A budapesti tud. egyetemi könyvtár példányáról.)
